Kétség
Te ezt mondod: "Egész nap
reád gondoltam epekedve".
De mégse rám gondolsz ezért, csak
a... | Találkozás
Túlsokat álmodtam, álmodtam rólad.
Túlsokat néztem a távolba várva.
Itt tartlak most a karomba... | Még
Egy nap többé a dal se szárnyal
Új perc áll a régi helyén
S mint szétszakadozó madárraj
Széthull... | Hol vagy?
A napok telnek, telnek.
Homályos, ködös hajnalok kelnek.
Napokon át szitál a hó.
A város zaja... | Dal
Szomorú vagyok, nehéz sóhajok
tépnek, mindig sírhatnék:
kinek hódolok,
semmit sem adott
epedő... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Barna leány
Barna lánynak bús a szíve,
Könnyektől ázik két szeme.
Fájdalmában hova legyen,
Virágos kertjébe... | Vágy
Minden atomra fény szitál;
Az égbolt aranyoskék.
Minden leány új csókra vár,
S a régit... | | Még egy csók
Még egy csók - és soha többé!
Isten áldjon mindörökké!
Szívből csordult könny sebez meg,
örök... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
Ideál
Hón szeretlek képzelet leánya,
Bár valód miként a' ködlepel -
Sovárgó szememnek... | A szerelemről
Rózsák között Kupidó
Egykor, kicsinyke méhtől
Kis ujja sebhetődvén,
Sírt, jajgatott, s... | Megnyugvás
Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te vágytalan, szelíd, nyugodt magány,
A vérem is nyugodt, nem... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
Azt mondják..
Azt mondják, nincs szívem,
- Igazuk van abban.
Valakinek régen
Zálogba od'adtam,
S értéktelen... | Vendég a szobámban
Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne riasszon -
Régi lomok, bánatok közé
Benyitott egy... | Három fekete asszony
Három fekete asszony
Tépi a lelkemet,
Hogy sír felé hervasszon,
Mert egyik sem... | Rosszaság óráján
Be sok virágot hozott ez a nyár!
Be illetetlen vitte vissza mind!
A tűnt tavasznak újja... | A hölgy második dala
Lábad közé feküdni
mi férfit hoz a sors?
Mit számit az, mi nők vagyunk.
Mosdj meg,... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Buza közé...
Buza közé száll a dalos pacsirta,
Hogyha magát már odafenn kisírta.
S buzavirág, buzakalász... | Mint a' sziv túlvilágának...
Mint a' sziv túlvilágának
Megfoghatatlan tündére:
Titkos ábránd fátyolában
Száll az életnek... | Túl az Oceánon...
Túl az Oceánon,
A tiszai tájon
Most reszket a harmat
A buzakalászon,
Kék buzavirágon...
A... | Két sziv között
A szív forrong, lázad - de vár is...
Látod, hogy eljött ez a nyár is...
Hallod-e, hallod-e,... | Mért nem fogod meg a kezem?
Teli melled, hajló kemény csípőd
Az ölelésre rég megérett.
Kék udvar hervadt a szemed... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
