|
Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne riasszon -
Régi lomok, bánatok közé
Benyitott egy szép, fehér asszony.
Kislányos most is, otthonos,
Mintha tegnap is itt járt volna.
Sötétben is, lám, rátalál
Feketeleples asztalomra.
Régi lomok, bánatok között
Kutat gyürüs, halovány ujja.
Régi lomok, bánatok között
A szivemet keresi újra.
Egy vén sarokban rátalál
Egy régi-régi, bús hárfára
S ujjai alatt sirni kezd
Régi esték melódiája.
Régi bánatok felfigyelnek
Halavány ujjak halk neszére
S a lelkem sötét szobájában
Emlék-hárfának zeng zenéje.
Szólok hozzá: én asszonyom...
S a fehér fantóm elszáll menten,
Hová lettél, én asszonyom!
Megint sötét szoba a lelkem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Álmok szőnyegén
Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő...
» A paprikajancsi szerenádja
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Távolból
Hiába sohajtok feléd,
Köztünk leányka, nagy a...
» Amíg hajad aranyával hiába
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt...
» A bús legény
Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
» Az orgonabokor
Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak,
...
» Méh-történet
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
» Későn
Már elnyit a tavasz, varázsa széled,
Szép álma...
» Én bús ibolya-vetésem
Tévedt, egyetlen szónak villáma
Nem csapott...
» Kisasszony
A napsütött parton állott a pásztor,
a hőtől...
» Az a tűzcsók
z a tűzcsók, a mit egykor
Hév tavaszban kaptam...
» Kellesz nekem
Kellesz nekem, mint napfény kell a fáknak,
Tikka...
» Coronatio
Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik...
» Egy szó
Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem...
|
