Látom szemed: a hűt, a jót, a tisztát,
Mintha a menny kapuját reám nyitnád.
A hangod lágy, mint selyem, úgy cirógat,
Tudom: enyém vagy, s egyedül való vagy,
Ki lelkembe sugarat, rózsát szórhat,
És üdvösségem forrása a lelked.
Tudom: a nevem imádságnak ejted.
Tudom: több vagyok néked minden szentnél,
- Ó, meg is halnék, ha nem így szeretnél -
De néha sírok. Akkor ne kérdezz.
Meghalnál értem, de meg nem értesz.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Barcarolle A tengeren mily tiszta fénnyel
Csillan az édes...
» Gondolsz-e rám? Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi...
» Chloé bús estvéje Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
» Te is tudod Esik eső
Szakad, szakad
Szeretnélek
De nem...
» Amig a csókot megtaláltam Forró és száraz volt az este,
Zengő üvegből...
|