|
Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és mire várok?
S én felelek: " Egy asszonyt várok.
Csöndesen! Meg ne riasszátok."
Nesztelen úton messziről jön.
Karjai, válla gyöngyfehérek.
Leül mellém és halkan mondja:
Szeretlek téged és megértlek.
Megfogja tétova kezem
És vezet tiszta, hűs vizekhez.
Lábánál kisírom magam.
Anyám, szeretőm, hitvesem lesz.
Ezer szem néz, mint eszelősre
És úgy szánnak a mosolygások,
Amint suttogva egyre hajtom:
"Csitt! Csöndesen! Egy asszonyt várok!"
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Méh-történet
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
» Amig a csókot megtaláltam
Forró és száraz volt az este,
Zengő üvegből...
» A szomj
Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:...
» Vendég a szobámban
Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» Mancihoz
A hatalmas szerelemnek
Királynéja ihol...
» Beteg vagyok egyetlenegy szótul...
Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem,...
» Örök bú
Tódul a felleg; barna éjbe vonja
A látkört,...
» A bús legény
Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
» Az orgonabokor
Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak,
...
» Vágyódás
Ah, e szürke völgy ölébül,
hol hideg köd...
|
