|
Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és mire várok?
S én felelek: " Egy asszonyt várok.
Csöndesen! Meg ne riasszátok."
Nesztelen úton messziről jön.
Karjai, válla gyöngyfehérek.
Leül mellém és halkan mondja:
Szeretlek téged és megértlek.
Megfogja tétova kezem
És vezet tiszta, hűs vizekhez.
Lábánál kisírom magam.
Anyám, szeretőm, hitvesem lesz.
Ezer szem néz, mint eszelősre
És úgy szánnak a mosolygások,
Amint suttogva egyre hajtom:
"Csitt! Csöndesen! Egy asszonyt várok!"
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gondolsz-e rám?
Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi...
» Kristály
Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy...
» Az orgonabokor
Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak,
...
» Halászleány
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Virág és pillangó
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
» Azóta várlak
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan,...
» Egy mozdulat
A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Coronatio
Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik...
» Vendég a szobámban
Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» Sóhajtás és vallástétel
Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S...
|
