|
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt tündökölni a nap,
amíg a fehér liliomokat
hó homlokod a réten megalázza,
míg mint korán virító szekfüszálra,
ajkadra annyi mohó szem tapad,
s a csillogó kristályon győz nyakad
diadalmas és gőgös ragyogása,
élvezd nyakad, hajad, homlokod, ajkad,
élvezd, mielőtt mindaz, ami ma
arany, liliom, kristály, szekfü rajtad,
nemcsak ezüst lesz s letört ibolya,
hanem, ha éveid már elpazalltad,
füst lesz és árnyék, sár és föld pora.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Talán
A kert tavaszló
S örömre int;
Mégsem...
» Vendég a szobámban
Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» Amikor a holdra bámultam s a távollevő kedvesre gondoltam
A hold a fényes tengeren dereng és
hatalmasan...
» Beteg vagyok egyetlenegy szótul...
Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem,...
» Látom a szemed
Látom szemed: a hűt, a jót, a tisztát,
Mintha a...
» Annabál
Lelkemben áll a boldog Annabál,
Örvénylő vágyak...
» Álmok szőnyegén
Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő...
» Új-esztendői ajándékocska
Minthogy az új esztendőnek víg hajnala...
|
