Lelkemben áll a boldog Annabál,
Örvénylő vágyak táncoló csapatja.
Ma nincs enyészet, mélabú, halál,
Ma zászlaját a mámor fölragadja
S a szív, vert életem haló patakja
Ma megdagad száz zsongó látomással
S a szerelem mély tengerébe áthal.
Ma újra koszorút fon az öröm
És nászi fáklyát lenget a dicsőség,
S a jövendőség kapuját töröm
S látom magam, győzelmek ifjú hősét
És vár a nagy, a holdasan zengő rét,
Hogy sírva a gyönyörtől ráfeküdjem
Alélva boldog nyáréji derűben.
Ó szerelemnek holdja, szűz arany,
Ó fiatalság éje, végtelenség!
Hiába sírok s áltatom magam,
A nyár és vágy elvesztek már nekem rég
S orgonahangján a sok büszke emlék
Ott zsong a távol, mély látóhatáron,
Hol a sötétbe húnyt szép ifjúságom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Várás Hogy várlak! hogy esengek!
Szívem miként...
» Vendég a szobámban Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» Kisasszony A napsütött parton állott a pásztor,
a hőtől...
» Egy asszonyt várok Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és...
» Arany az arannyal Arany az arannyal, ezüst az ezüsttel
kapcsolódik...
» Chloé bús estvéje Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
» Vársz-e? Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet...
» Elég Nekem az is elég, hogy megláthattalak,
megölelhe...
» Éloa! Álmatlan, hosszu éjszakákon
Neved susogja lázas...
» A tihanyi Templom-hegyen Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi
Balaton,...
» Virág és pillangó Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
|