|
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü Habilán,
«Fel, fel, halacska! fel horogra,
Mi kedved ott a tó alán *?»
Arany halat fogott a lányka;
«Ereszsz anyámhoz, oh ereszsz!»
Sír a halacska - mond a lányka:
«Ne sírj, anyád a lányka lesz.»
Tovább, tovább sír a halacska:
«Ereszsz el engem, hagyd megyek
Édes hugomhoz.» - Mond a lányka:
«Hugod helyett hugod leszek.»
«Vár sírva nyögve kedvesem rám,
Ereszsz hozzája, oh ereszsz!»
«Menj, mond a lányka, kis szerelmes,
Ha van szerelmed, el ne veszsz!»
Még sokszor elment kis tavára
A szőke fürtü Habilán,
S a halra gondolt s kedvesére -
S egy könycsepp ült szemcsillagán.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Amikor a holdra bámultam s a távollevő kedvesre gondoltam
A hold a fényes tengeren dereng és
hatalmasan...
» A bús legény
Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
» Arany az arannyal
Arany az arannyal, ezüst az ezüsttel
kapcsolódik...
» Kristály
Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy...
» Amig a csókot megtaláltam
Forró és száraz volt az este,
Zengő üvegből...
» Beteg vagyok egyetlenegy szótul...
Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem,...
» Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» Marihoz
Nem vagy velem, veled vagyok!
Hiába álom,...
» Amíg hajad aranyával hiába
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt...
» Szép lány panasza
Szememben forró tenger vize szédít,
és annyi...
» Azóta várlak
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan,...
|
