|
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü Habilán,
«Fel, fel, halacska! fel horogra,
Mi kedved ott a tó alán *?»
Arany halat fogott a lányka;
«Ereszsz anyámhoz, oh ereszsz!»
Sír a halacska - mond a lányka:
«Ne sírj, anyád a lányka lesz.»
Tovább, tovább sír a halacska:
«Ereszsz el engem, hagyd megyek
Édes hugomhoz.» - Mond a lányka:
«Hugod helyett hugod leszek.»
«Vár sírva nyögve kedvesem rám,
Ereszsz hozzája, oh ereszsz!»
«Menj, mond a lányka, kis szerelmes,
Ha van szerelmed, el ne veszsz!»
Még sokszor elment kis tavára
A szőke fürtü Habilán,
S a halra gondolt s kedvesére -
S egy könycsepp ült szemcsillagán.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Amíg hajad aranyával hiába
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt...
» Talán
A kert tavaszló
S örömre int;
Mégsem...
» Szép lány panasza
Szememben forró tenger vize szédít,
és annyi...
» Szeretnélek még egyszer látni...
Szeretnélek még egyszer látni
A kertben, ott a...
» Hol vagy?
A napok telnek, telnek.
Homályos, ködös...
» Mancihoz
A hatalmas szerelemnek
Királynéja ihol...
» Én bús ibolya-vetésem
Tévedt, egyetlen szónak villáma
Nem csapott...
» Megnyugvás
Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
» Álomban enyém vagy
A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is...
» Mondd, Kedvesem, milyen a tenger?
Mondd, Kedvesem, milyen
milyen a tenger?
E...
» Kellesz nekem
Kellesz nekem, mint napfény kell a fáknak,
Tikka...
|
