Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje már el a kezem.
Nem! Idelátnak. Ne vaduljon.
Megmondtam: nem. Bolond maga?
„Mért nem, hogy mért nem, mért nem?”
Csak. Nem. Maga nem érti,
mert maga férfi.
Mert maga harcos, maga rabló,
Mert maga gyilkos. Maga férfi.
Ha ha! haragszik.
Jaj ne gyötörje szegény
Ártatlan cigarettjét.
Nem is felel már. Gyűlöl. Ideges.
„Nem tehet róla, mit csináljon.”
Megmondom, kedves, mit csináljon:
Várjon. Várjon.
„Mi az az egy csók?” Hm. Mi az.
Az az, hogy behúnyom a szemem,
És álomért imádkozom.
Nincsen tegnap, nincsen nevem.
Az élet égő rózsatenger.
„Egy csók, mi az?” Maga nem érti,
Mert maga férfi.
Az az, hogy leszakadt az ég,
Meghaltam, itt a másvilág.
Csók…bűvöl messzi-messziről,
Ó, az mesés korallsziget,
Utazni kell oda hajón.
A csók…az fél elájulás.
Az egy kis megbolondulás.
Csók…csók…letörve és alélva
A forróságtól, influenzás
Testtel, felszökött
A hőmérő…olyan az, a csók.
Nem, nem szabad még, semmi áron.
Várjon. Várjon.
Igen, szenvedjen. Tán megéri.
Nem alszik majd. Nem hal bele.
Örüljön így is egy kicsit nekem.
Hadd érezzem, hogy emberszámba vesz.
Egy séta egyszer kis esőben.
Egy halk cigány. Egy halk sóhaj.
Egy halk szó. Egy elnémulás.
Ez a sok semmi, együtt,
Ez a boldogság. Ezt maga nem érti,
Mert maga férfi.
Kedves, fogadjon szót.
Ne higgye, hogy ez elveszett idő.
Olyan szép emlék lesz, meglássa, majd.
Dühöngjön néha. Csak meg ne útáljon.
Várjon. Várjon.
„Mikor, mikor már?” Én nem kérdeném.
Mit tudhatom. Egyszer, talán.
Talán a szellő a szívemre ejtett
Egy pötty porzót. És megfogan talán.
Tán egy darázs járt a szívem körül.
Felhólyagzik, megérzem majd, talán.
Hajnalba hallok egy hajósipot,
Álomszerűt…hozzám izen talán.
Úgy kell majd egyszer bukni a fejemnek,
Mint szeptemberben a virág…
Van annál szebb? Maga nem érti,
Mert maga férfi.
Majd egyszer…nagy bőgés után,
Vagy egy kacaj közt.
Vagy csak magára nézek, kedves,
Ha egy lemez lejárt. Vagy, vagy csak úgy,
Egy cigaretta közben. Este majd.
Vagy délután. Vagy délben. Nem tudom.
Holnap talán már. És talán soha.
Mi az? maradjon! csak tovább ne álljon.
Várjon. Talán csak percig.
Várjon. Várjon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A paprikajancsi szerenádja Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Halál tavasszal Nincs tisztább szem a beteg szemnél,
mely látva...
» Az a tűzcsók z a tűzcsók, a mit egykor
Hév tavaszban kaptam...
» Arany az arannyal Arany az arannyal, ezüst az ezüsttel
kapcsolódik...
» Álmok szőnyegén Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő...
» Egy szó Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem...
» Vágyódás Ah, e szürke völgy ölébül,
hol hideg köd...
» Egy asszonyt várok Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és...
» Oly meghatott... Oly meghatott és csöndes áhitattal
Vonulnak...
» Éloa! Álmatlan, hosszu éjszakákon
Neved susogja lázas...
» Elég Nekem az is elég, hogy megláthattalak,
megölelhe...
» Az orgonabokor Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak,
...
» Későn Már elnyit a tavasz, varázsa széled,
Szép álma...
» Chloé bús estvéje Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
» Vágy Hol vagy fennrepeső szép pillangója velőmnek?
me...
» Örök bú Tódul a felleg; barna éjbe vonja
A látkört,...
» Vendég a szobámban Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» Eladó a hajó Eladó a hajó,
Szakadt kötelekkel, tört...
|