Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy a parkokon,
ahol az egyik padon ülve
a zsebemben kutattam egy fél kiló kenyérre,
a parkokon, ahol lányokkal is jártam,
és kezem meg szám végigsimított arcukon.
Szép a múlt,
de szebbek mostani napjaim
és még szebb a kedvesem!
Várom is már vissza erősen
és a karomban érzem,
amint a parton rámsimul az este.
Mint az esti szellő,
olyan lágy az ajka,
és mint a kristály,
fehér és kemény a teste.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Marihoz Nem vagy velem, veled vagyok!
Hiába álom,...
» A bús legény Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
» Az a tűzcsók z a tűzcsók, a mit egykor
Hév tavaszban kaptam...
» Egy asszonyt várok Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és...
» Várás Hogy várlak! hogy esengek!
Szívem miként...
» A szomj Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:...
» Az orgonabokor Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak,
...
|