Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy a parkokon,
ahol az egyik padon ülve
a zsebemben kutattam egy fél kiló kenyérre,
a parkokon, ahol lányokkal is jártam,
és kezem meg szám végigsimított arcukon.
Szép a múlt,
de szebbek mostani napjaim
és még szebb a kedvesem!
Várom is már vissza erősen
és a karomban érzem,
amint a parton rámsimul az este.
Mint az esti szellő,
olyan lágy az ajka,
és mint a kristály,
fehér és kemény a teste.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Megnyugvás Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
» Új-esztendői ajándékocska Minthogy az új esztendőnek víg hajnala...
» Gondolsz-e rám? Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi...
» Álomban enyém vagy A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is...
» Méh-történet Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
» Én bús ibolya-vetésem Tévedt, egyetlen szónak villáma
Nem csapott...
» Vársz-e? Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet...
|