|
Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy a parkokon,
ahol az egyik padon ülve
a zsebemben kutattam egy fél kiló kenyérre,
a parkokon, ahol lányokkal is jártam,
és kezem meg szám végigsimított arcukon.
Szép a múlt,
de szebbek mostani napjaim
és még szebb a kedvesem!
Várom is már vissza erősen
és a karomban érzem,
amint a parton rámsimul az este.
Mint az esti szellő,
olyan lágy az ajka,
és mint a kristály,
fehér és kemény a teste.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» Egy szó
Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem...
» Megnyugvás
Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
» Gondolsz-e rám?
Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi...
» Az a tűzcsók
z a tűzcsók, a mit egykor
Hév tavaszban kaptam...
» A szomj
Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:...
» Egy költőhez
Tekinték, költő, búlepett hajadra,
És...
|
