|
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebelemre szállj le, kis csapongó!
A mezőnek én vagyok virága,
Kikeletnek zsenge ifju ága.
S égek érted belső fájdalommal,
Mely szivemből könyet és fohászt csal.
És fohászom illat a szelekben,
Gyenge harmat a könyű szememben.
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebelemre szállj le, kis csapongó!
Egy kis ég van a könyű csepjében,
Lelkem száll az illat özönében.
Jer, fürödjél e köny-ég árjában,
Vagy szunyadj el illat mámorában.
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebelemre szállj le, kis csapongó!
Egy rövid nap tüneménye létünk,
Elmulik, míg örömet cseréltünk.
Éljük át e kort egy pillanatban,
Mely gyönyörtől s üdvtől halhatatlan.
Jer, boríts el fényes szárnyaiddal,
Szídd ki lelkem mézes ajkaiddal;
És ha édes életed kifárad,
Szemfedőd lesz hervadó virágod.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Marihoz
Nem vagy velem, veled vagyok!
Hiába álom,...
» Én bús ibolya-vetésem
Tévedt, egyetlen szónak villáma
Nem csapott...
» Chloé bús estvéje
Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
» Halászleány
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Egy mozdulat
A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Álomban enyém vagy
A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is...
» Vársz-e?
Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet...
» Halál tavasszal
Nincs tisztább szem a beteg szemnél,
mely látva...
» Arany az arannyal
Arany az arannyal, ezüst az ezüsttel
kapcsolódik...
» A bús legény
Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
» Éloa!
Álmatlan, hosszu éjszakákon
Neved susogja lázas...
|
