|
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebelemre szállj le, kis csapongó!
A mezőnek én vagyok virága,
Kikeletnek zsenge ifju ága.
S égek érted belső fájdalommal,
Mely szivemből könyet és fohászt csal.
És fohászom illat a szelekben,
Gyenge harmat a könyű szememben.
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebelemre szállj le, kis csapongó!
Egy kis ég van a könyű csepjében,
Lelkem száll az illat özönében.
Jer, fürödjél e köny-ég árjában,
Vagy szunyadj el illat mámorában.
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebelemre szállj le, kis csapongó!
Egy rövid nap tüneménye létünk,
Elmulik, míg örömet cseréltünk.
Éljük át e kort egy pillanatban,
Mely gyönyörtől s üdvtől halhatatlan.
Jer, boríts el fényes szárnyaiddal,
Szídd ki lelkem mézes ajkaiddal;
És ha édes életed kifárad,
Szemfedőd lesz hervadó virágod.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Várás Hogy várlak! hogy esengek!
Szívem miként...
» Halászleány Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Coronatio Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik...
» Egy költőhez Tekinték, költő, búlepett hajadra,
És...
» Kristály Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy...
» Vendég a szobámban Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» A bús legény Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
» Az orgonabokor Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak,
...
» Szép lány panasza Szememben forró tenger vize szédít,
és annyi...
» Vágyódás Ah, e szürke völgy ölébül,
hol hideg köd...
» Barcarolle A tengeren mily tiszta fénnyel
Csillan az édes...
|