|
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebelemre szállj le, kis csapongó!
A mezőnek én vagyok virága,
Kikeletnek zsenge ifju ága.
S égek érted belső fájdalommal,
Mely szivemből könyet és fohászt csal.
És fohászom illat a szelekben,
Gyenge harmat a könyű szememben.
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebelemre szállj le, kis csapongó!
Egy kis ég van a könyű csepjében,
Lelkem száll az illat özönében.
Jer, fürödjél e köny-ég árjában,
Vagy szunyadj el illat mámorában.
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebelemre szállj le, kis csapongó!
Egy rövid nap tüneménye létünk,
Elmulik, míg örömet cseréltünk.
Éljük át e kort egy pillanatban,
Mely gyönyörtől s üdvtől halhatatlan.
Jer, boríts el fényes szárnyaiddal,
Szídd ki lelkem mézes ajkaiddal;
És ha édes életed kifárad,
Szemfedőd lesz hervadó virágod.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az orgonabokor
Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak,
...
» A szomj
Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:...
» Álmok szőnyegén
Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő...
» Várjon
Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje...
» Szeretnélek még egyszer látni...
Szeretnélek még egyszer látni
A kertben, ott a...
» Oly meghatott...
Oly meghatott és csöndes áhitattal
Vonulnak...
» A paprikajancsi szerenádja
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Talán
A kert tavaszló
S örömre int;
Mégsem...
» Amig a csókot megtaláltam
Forró és száraz volt az este,
Zengő üvegből...
» Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol
Úgy közeledem hozzád, lopva, félve,
szívenütő...
» Várás
Hogy várlak! hogy esengek!
Szívem miként...
|
