A hold a fényes tengeren dereng és
hatalmasan feltündököl az ég.
A szeretőknek szétszakadt szivét
most egybefűzi az áldott Merengés.
Gyertyám kiojtom, ám nincsen sötétebb,
zekém felöltöm, ám nincs melegebb.
A holddal izenek hát s ágyba térek.
Álmomban tán találkozom veled.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ki vagy? Nem tudom, szólítják-e még galambomnak a...
» Vendég a szobámban Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» A tihanyi Templom-hegyen Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi
Balaton,...
|