|
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora lebben.
Sóhajom, árva madár-pihe, száll,
elpihen édes öledben.
Tárt kebelemben reszket a kóc:
érted szenved a Jancsi bohóc.
Szép szemeidtől vérzik az ég,
sok sebe csillagos ösvény.
Egy hajfürtöd nékem elég:
sok sebemet bekötözném.
Hull a fürészpor, sorvad a kóc:
meghal érted a Jancsi bohóc.
Tálad a rózsa, tükröd a Hold,
ajkadon alkonyok égnek.
Víg kedvem sürü búba hajolt,
téged kérlel az ének.
Hogyha kigyullad a szívem, a kóc,
nem lesz többet a Jancsi bohóc.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Annabál
Lelkemben áll a boldog Annabál,
Örvénylő vágyak...
» Őzike
Volt énnekem egykor egy őzikém,
Legelve...
» Halászleány
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Vendég a szobámban
Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» Te is tudod
Esik eső
Szakad, szakad
Szeretnélek
De nem...
» Mancihoz
A hatalmas szerelemnek
Királynéja ihol...
» Halál tavasszal
Nincs tisztább szem a beteg szemnél,
mely látva...
» Vágy
Hol vagy fennrepeső szép pillangója velőmnek?
me...
» A tihanyi Templom-hegyen
Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi
Balaton,...
|
