|
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora lebben.
Sóhajom, árva madár-pihe, száll,
elpihen édes öledben.
Tárt kebelemben reszket a kóc:
érted szenved a Jancsi bohóc.
Szép szemeidtől vérzik az ég,
sok sebe csillagos ösvény.
Egy hajfürtöd nékem elég:
sok sebemet bekötözném.
Hull a fürészpor, sorvad a kóc:
meghal érted a Jancsi bohóc.
Tálad a rózsa, tükröd a Hold,
ajkadon alkonyok égnek.
Víg kedvem sürü búba hajolt,
téged kérlel az ének.
Hogyha kigyullad a szívem, a kóc,
nem lesz többet a Jancsi bohóc.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Elég
Nekem az is elég, hogy megláthattalak,
megölelhe...
» Későn
Már elnyit a tavasz, varázsa széled,
Szép álma...
» Vendég a szobámban
Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» Arany az arannyal
Arany az arannyal, ezüst az ezüsttel
kapcsolódik...
» Halászleány
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Méh-történet
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
» Valakinek
Valakinek
Szép, büszke, fárasztó, kevély
Jégh...
» Szép lány panasza
Szememben forró tenger vize szédít,
és annyi...
» Megnyugvás
Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
|
