|
Valakinek
Szép, büszke, fárasztó, kevély
Jéghegyein a gondolatnak
Jártunk kettesben, egyedül
S a kacagó völgyben maradtak
Az öröm, mámor, üdvösség, remény,
Csak lelkedet csókoltam én borúsan,
Mert lelked az enyém!
Szép, büszke, fárasztó, kevély
Jéghegyek alatt él az élet,
Ott táncol, nótáz az öröm,
Miért vagyunk mi oly kevélyek,
Mért nem borulsz a szívemre már?
Szemed a nagy, a szép, az égbenéző
Mire vár?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egy mozdulat
A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Mondd, Kedvesem, milyen a tenger?
Mondd, Kedvesem, milyen
milyen a tenger?
E...
» Álomban enyém vagy
A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is...
» Mancihoz
A hatalmas szerelemnek
Királynéja ihol...
» Elég
Nekem az is elég, hogy megláthattalak,
megölelhe...
» Rotondi éjszaka
Éjfél. A Rotond méhe tágul!
Ki zörög még a...
» Oly meghatott...
Oly meghatott és csöndes áhitattal
Vonulnak...
» Arany az arannyal
Arany az arannyal, ezüst az ezüsttel
kapcsolódik...
|
