|
Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik gyászos pósták néha nékem,
Hogy elsodorták tőlem ködös esték
S rózsák között botorkál víg vidéken.
Annának víg bukását nem sirattam,
Mert Annát nékem nem lehet siratni,
Annának én örök száz kincset adtam,
Min nem győzhetnek a pokol hatalmi.
Szépség, szűzesség, ifjúság virága,
Mint tépett párta, hullhat föld porába,
Örökkön él én édes, büszke, drága,
Mennyei mély szerelmem ciprusága.
Annának már a koronája készül
Aranyból és gyémántból szűz egekben,
Ő nem szédülhet már le semmi égbül,
Anna örök, mert Annát én szerettem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Chloé bús estvéje
Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
» A tihanyi Templom-hegyen
Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi
Balaton,...
» Ki vagy?
Nem tudom, szólítják-e még galambomnak a...
» Annabál
Lelkemben áll a boldog Annabál,
Örvénylő vágyak...
» Oly meghatott...
Oly meghatott és csöndes áhitattal
Vonulnak...
» Azóta várlak
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan,...
» Örök bú
Tódul a felleg; barna éjbe vonja
A látkört,...
» Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» Éloa!
Álmatlan, hosszu éjszakákon
Neved susogja lázas...
|
