|
Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik gyászos pósták néha nékem,
Hogy elsodorták tőlem ködös esték
S rózsák között botorkál víg vidéken.
Annának víg bukását nem sirattam,
Mert Annát nékem nem lehet siratni,
Annának én örök száz kincset adtam,
Min nem győzhetnek a pokol hatalmi.
Szépség, szűzesség, ifjúság virága,
Mint tépett párta, hullhat föld porába,
Örökkön él én édes, büszke, drága,
Mennyei mély szerelmem ciprusága.
Annának már a koronája készül
Aranyból és gyémántból szűz egekben,
Ő nem szédülhet már le semmi égbül,
Anna örök, mert Annát én szerettem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Chloé bús estvéje
Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
» Örök bú
Tódul a felleg; barna éjbe vonja
A látkört,...
» Barcarolle
A tengeren mily tiszta fénnyel
Csillan az édes...
» Gondolsz-e rám?
Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi...
» Vársz-e?
Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet...
» A paprikajancsi szerenádja
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Álomban enyém vagy
A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is...
» A szomj
Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:...
» Virág és pillangó
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
|
