|
Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik gyászos pósták néha nékem,
Hogy elsodorták tőlem ködös esték
S rózsák között botorkál víg vidéken.
Annának víg bukását nem sirattam,
Mert Annát nékem nem lehet siratni,
Annának én örök száz kincset adtam,
Min nem győzhetnek a pokol hatalmi.
Szépség, szűzesség, ifjúság virága,
Mint tépett párta, hullhat föld porába,
Örökkön él én édes, büszke, drága,
Mennyei mély szerelmem ciprusága.
Annának már a koronája készül
Aranyból és gyémántból szűz egekben,
Ő nem szédülhet már le semmi égbül,
Anna örök, mert Annát én szerettem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Várjon
Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje...
» Későn
Már elnyit a tavasz, varázsa széled,
Szép álma...
» Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» Méh-történet
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
» A szomj
Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:...
» Rotondi éjszaka
Éjfél. A Rotond méhe tágul!
Ki zörög még a...
» Kristály
Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy...
» A bús legény
Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
» Virág és pillangó
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
|
