|
Tévedt, egyetlen szónak villáma
Nem csapott rád, óh, nagyon érzem
S itt búsulok a jégverésen,
Holott csak egy szó nem talált meg,
Én asszonyom, ibolya-vetésem,
Egy szó, kit más nem mondhat senki.
Pedig a neved sem menthetted ki
Szavaim nyári viharából
S messzi villámokként cikkáztak
Mégis a szavaim és fáztak
Egy szóba állni s csapni elébed.
Ez az egyetlen villám a vétek,
Minden és minden-rontó semmi:
Féltem, hogy valaha is tudjad,
Milyen egy és jó tudnék lenni
Túl a nyáron és jégverésen
S jaj, ez az egy szó nem csapott le,
Én asszonyom, bús ibolya-vetésem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ki vagy?
Nem tudom, szólítják-e még galambomnak a...
» Kristály
Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy...
» Eladó a hajó
Eladó a hajó,
Szakadt kötelekkel, tört...
» Beteg vagyok egyetlenegy szótul...
Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem,...
» Halászleány
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Látom a szemed
Látom szemed: a hűt, a jót, a tisztát,
Mintha a...
» Amig a csókot megtaláltam
Forró és száraz volt az este,
Zengő üvegből...
» Vársz-e?
Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet...
» Chloé bús estvéje
Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
|
