Oly meghatott és csöndes áhitattal
Vonulnak most bús vágyaim elébed,
Mint búcsujárók népe járul halkal
Imádni csodatévő, régi képet.
Zsúfolt, fáradt nép, enyhületre mennek,
Bús ajkukon nagyon csendes szavak,
Árván s tépetten térdeidhez mennek,
Van köztük vérző, lázas, béna, vak,
S letérdepelnek...
Ha egy-egy rím áhitatos csengője csenget.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Távolból Hiába sohajtok feléd,
Köztünk leányka, nagy a...
» Egy mozdulat A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Virág és pillangó Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
» A bús legény Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
|