|
Oly meghatott és csöndes áhitattal
Vonulnak most bús vágyaim elébed,
Mint búcsujárók népe járul halkal
Imádni csodatévő, régi képet.
Zsúfolt, fáradt nép, enyhületre mennek,
Bús ajkukon nagyon csendes szavak,
Árván s tépetten térdeidhez mennek,
Van köztük vérző, lázas, béna, vak,
S letérdepelnek...
Ha egy-egy rím áhitatos csengője csenget.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Barcarolle
A tengeren mily tiszta fénnyel
Csillan az édes...
» Vársz-e?
Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet...
» Halászleány
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol
Úgy közeledem hozzád, lopva, félve,
szívenütő...
|
