|
Oly meghatott és csöndes áhitattal
Vonulnak most bús vágyaim elébed,
Mint búcsujárók népe járul halkal
Imádni csodatévő, régi képet.
Zsúfolt, fáradt nép, enyhületre mennek,
Bús ajkukon nagyon csendes szavak,
Árván s tépetten térdeidhez mennek,
Van köztük vérző, lázas, béna, vak,
S letérdepelnek...
Ha egy-egy rím áhitatos csengője csenget.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Halászleány
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Én bús ibolya-vetésem
Tévedt, egyetlen szónak villáma
Nem csapott...
» Kristály
Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy...
» Látom a szemed
Látom szemed: a hűt, a jót, a tisztát,
Mintha a...
|
