|
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan, szótlanul:
Lelkemben első tavaszom
Egész világa felujul.
Nótás az erdő. Dalra, dal.
Fölöttem napsugaras ég.
Te hivsz, követlek s ajkamon
Vágyak olthatatlan szomja ég.
Csalsz, csábitasz. Rabod vagyok.
Bérc, völgy hiába intenek.
Követtelek... És akkor is
Hulltak a hervadt levelek.
Azóta várlak... alkonyul.
Nőnek az árnyak, még se jösz.
Múlnak a vágyak, hull a lomb.
És itt az ősz...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Halászleány
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» A paprikajancsi szerenádja
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Gondolsz-e rám?
Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi...
» Coronatio
Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik...
» Látom a szemed
Látom szemed: a hűt, a jót, a tisztát,
Mintha a...
» Egy mozdulat
A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Amíg hajad aranyával hiába
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt...
» Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» Ki vagy?
Nem tudom, szólítják-e még galambomnak a...
|
