Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan, szótlanul:
Lelkemben első tavaszom
Egész világa felujul.
Nótás az erdő. Dalra, dal.
Fölöttem napsugaras ég.
Te hivsz, követlek s ajkamon
Vágyak olthatatlan szomja ég.
Csalsz, csábitasz. Rabod vagyok.
Bérc, völgy hiába intenek.
Követtelek... És akkor is
Hulltak a hervadt levelek.
Azóta várlak... alkonyul.
Nőnek az árnyak, még se jösz.
Múlnak a vágyak, hull a lomb.
És itt az ősz...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egy mozdulat A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Valakinek Valakinek
Szép, büszke, fárasztó, kevély
Jégh...
» Méh-történet Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
» Megnyugvás Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
» Barcarolle A tengeren mily tiszta fénnyel
Csillan az édes...
» Vágyódás Ah, e szürke völgy ölébül,
hol hideg köd...
» Egy költőhez Tekinték, költő, búlepett hajadra,
És...
» Éloa! Álmatlan, hosszu éjszakákon
Neved susogja lázas...
» Marihoz Nem vagy velem, veled vagyok!
Hiába álom,...
|