|
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan, szótlanul:
Lelkemben első tavaszom
Egész világa felujul.
Nótás az erdő. Dalra, dal.
Fölöttem napsugaras ég.
Te hivsz, követlek s ajkamon
Vágyak olthatatlan szomja ég.
Csalsz, csábitasz. Rabod vagyok.
Bérc, völgy hiába intenek.
Követtelek... És akkor is
Hulltak a hervadt levelek.
Azóta várlak... alkonyul.
Nőnek az árnyak, még se jösz.
Múlnak a vágyak, hull a lomb.
És itt az ősz...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A paprikajancsi szerenádja
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Vársz-e?
Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet...
» Szép lány panasza
Szememben forró tenger vize szédít,
és annyi...
» A bús legény
Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
» Későn
Már elnyit a tavasz, varázsa széled,
Szép álma...
» Én bús ibolya-vetésem
Tévedt, egyetlen szónak villáma
Nem csapott...
» Mancihoz
A hatalmas szerelemnek
Királynéja ihol...
» Vágy
Hol vagy fennrepeső szép pillangója velőmnek?
me...
» Amíg hajad aranyával hiába
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt...
|
