|
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan, szótlanul:
Lelkemben első tavaszom
Egész világa felujul.
Nótás az erdő. Dalra, dal.
Fölöttem napsugaras ég.
Te hivsz, követlek s ajkamon
Vágyak olthatatlan szomja ég.
Csalsz, csábitasz. Rabod vagyok.
Bérc, völgy hiába intenek.
Követtelek... És akkor is
Hulltak a hervadt levelek.
Azóta várlak... alkonyul.
Nőnek az árnyak, még se jösz.
Múlnak a vágyak, hull a lomb.
És itt az ősz...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Elég
Nekem az is elég, hogy megláthattalak,
megölelhe...
» Marihoz
Nem vagy velem, veled vagyok!
Hiába álom,...
» Amíg hajad aranyával hiába
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt...
» Talán
A kert tavaszló
S örömre int;
Mégsem...
» Vendég a szobámban
Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» Oly meghatott...
Oly meghatott és csöndes áhitattal
Vonulnak...
» Mondd, Kedvesem, milyen a tenger?
Mondd, Kedvesem, milyen
milyen a tenger?
E...
» Halál tavasszal
Nincs tisztább szem a beteg szemnél,
mely látva...
» Sóhajtás és vallástétel
Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S...
|
