|
Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi most kiégett ajkam,
oly gyengéden és áhitattal s halkan,
mint imakönyvét a szegény kokott
emeli fáradt kezével magához,
a kézzel, mely ért ezer csúnyaságot
és reszketve lel benn egy szál virágot
és ráhajlik s volt lányságának áldoz
könnyével. Mint e könny, az ócska ige
húll holt szerelmem küszöbére gyáván
s riadtan, mint a bűvös szó: Szezám!
Tudom, hogy játék ez csak, tűnő íve
halott színeknek, haldokló szivárvány
s választ nem vár a hang: gondolsz-e rám?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vágyódás
Ah, e szürke völgy ölébül,
hol hideg köd...
» Amig a csókot megtaláltam
Forró és száraz volt az este,
Zengő üvegből...
» Eladó a hajó
Eladó a hajó,
Szakadt kötelekkel, tört...
» Távolból
Hiába sohajtok feléd,
Köztünk leányka, nagy a...
» Kristály
Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy...
» Álomban enyém vagy
A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is...
» Halál tavasszal
Nincs tisztább szem a beteg szemnél,
mely látva...
» Egy asszonyt várok
Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és...
|
