Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi most kiégett ajkam,
oly gyengéden és áhitattal s halkan,
mint imakönyvét a szegény kokott
emeli fáradt kezével magához,
a kézzel, mely ért ezer csúnyaságot
és reszketve lel benn egy szál virágot
és ráhajlik s volt lányságának áldoz
könnyével. Mint e könny, az ócska ige
húll holt szerelmem küszöbére gyáván
s riadtan, mint a bűvös szó: Szezám!
Tudom, hogy játék ez csak, tűnő íve
halott színeknek, haldokló szivárvány
s választ nem vár a hang: gondolsz-e rám?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Éloa! Álmatlan, hosszu éjszakákon
Neved susogja lázas...
» Megnyugvás Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
» Te is tudod Esik eső
Szakad, szakad
Szeretnélek
De nem...
» Chloé bús estvéje Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
» Virág és pillangó Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
» Rotondi éjszaka Éjfél. A Rotond méhe tágul!
Ki zörög még a...
» Egy mozdulat A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Én bús ibolya-vetésem Tévedt, egyetlen szónak villáma
Nem csapott...
|