|
Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi most kiégett ajkam,
oly gyengéden és áhitattal s halkan,
mint imakönyvét a szegény kokott
emeli fáradt kezével magához,
a kézzel, mely ért ezer csúnyaságot
és reszketve lel benn egy szál virágot
és ráhajlik s volt lányságának áldoz
könnyével. Mint e könny, az ócska ige
húll holt szerelmem küszöbére gyáván
s riadtan, mint a bűvös szó: Szezám!
Tudom, hogy játék ez csak, tűnő íve
halott színeknek, haldokló szivárvány
s választ nem vár a hang: gondolsz-e rám?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Virág és pillangó
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
» Talán
A kert tavaszló
S örömre int;
Mégsem...
» Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» Egy asszonyt várok
Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és...
» Ki vagy?
Nem tudom, szólítják-e még galambomnak a...
» Chloé bús estvéje
Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
» Te is tudod
Esik eső
Szakad, szakad
Szeretnélek
De nem...
» Sóhajtás és vallástétel
Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S...
|
