Te ezt mondod: "Egész nap
reád gondoltam epekedve".
De mégse rám gondolsz ezért, csak
a szerelemre.
Ezt mondtad: "Képed keresem,
ha ágyba fekszem, kedvesem,
nyitott szemem sír nedvesen
és fájva".
De te nem ismered a kínt,
lelked gyönyörbe ring.
Inkább gondolsz a csókra, mint
a szájra.
Egyáltalán nem küszködöl.
Tudod, miénk már a gyönyör...
De a szerelem óriásibb.
Mondd, így szeretnél, mondd nekem,
ha nem én lennék én, hanem
egy másik?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Megyünk együtt Megyünk együtt, utunk mélyre, messze húz.
Én az...
» A hóvirág A misén ott volt Ida is,
a szép halvány...
» Beteg vagyok egyetlenegy szótul... Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem,...
» Nem tart örökké semmi... Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt;
Mi...
» Egy ifjú legény barátomnak v. m. uramnak köszöntésére Ifju-legénységben mi haszon? de van a...
» Bordáim rácsa közt Bordáim rácsa közt, mint a vadállat
négy puha...
» Szanatóriumi elégia Az éjjel, hogy szivem zakatolt szakadatlan,
s...
» Pataknál Oh csörge kis patak!
Mondd meg nekem:
Hozzád...
» Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak... Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak,
Fel...
» Az emberek csodálják Az emberek csodálják
A tenger mély vizét:
"Ah!...
|