|
Teli melled, hajló kemény csípőd
Az ölelésre rég megérett.
Kék udvar hervadt a szemed köré.
Tested szeges korbáccsal veri véred
S álmodban éjszakánta
Ennenvágyad hajol felébed.
Tenvágyadban én csókoltam a szádat
S a nász, mely nyoszolyádat
Kuszára hányja szerte
Lányságod hamvát már leverte.
Én édesem mondd: alkonyati sétán
Amikor gyáván kullogok megetted
És sírva csókol a szemem
Mért nem fogod meg a kezem
És mondod:
Jöjj velem, szeretlek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vágy
Csapongó fecske száll a magasban
Gyors...
» Sóhaj
Szivedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam...
» Hogy váltunk el mi ketten
Hogy váltunk sok évre
Némán, könny között,
Szív...
» Mikor ünnepet ül...
Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
» Erdőn
Nincs messze még! - Tán egy szavamra vár!
-...
» Szerelem ez?
Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két...
» Veled Örökké...
Veled örökké! Ó mi szép,
Mily édes lesz az...
|
