Egy lány felett
Kórágyon fekszik a' leány,
Virág között olly halovány,
Mint egy hervadt virág.
Óh hogyha ő... | Tudod, hogy nincs bocsánat
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.
A bűn... | Furcsa esti gondolatok
Jó volna már halva látni,
Ártatlan néma halottnak,
Beszórni ibolyákkal,
Beharmatozni... | Felejtés
Egymást szeretnünk nem szabad,
De egymást nem szeretnünk nem lehet.
Váljunk el! - ez volt... | Fűzek között
Szamosmenti füzek között
Elmerengve járok...
Bólintgatnak, köszöntgetnek
A fák s a... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Szerettelek...
Szerettelek téged
S szerelmem jutalma
Lett a búbánatnak
Óriás birodalma...
Koronám is... | Benyujtottam...
Benyujtottam a kalapom
Egy kis lánynak az ablakon...
S a mikor kiadta,
Bokréta volt rajta,
Csak... |
| Nefelejcsbokrétát...
Nefelejcsbokrétát
Visz a Tisza habja,
Hömpölygő vizébe
A galambom dobta.
Vidd el, Tisza, vidd... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
A búcsúzó szerelem
Nincs több, mint két ezredéve,
A szerelem itt lakott,
Árnyas erdő sűrűjébe',
Patak partján, szép... | Nem engedték...
Nem engedték hogy megcsókoljam,
mikor hosszú útjára indult,
s most nem tudom már azt sem, hol... | Ha a szerelem elhagyott
Mert ha a szerelem elhagyott,
kipattogzik arcodon vékony
fehér rétegben a védtelenség,
mint omló... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
Elengednélek, visszahívnálak
Elengednélek,
visszahívnálak,
nagy vízben vetnék neked ágyat
s fáradhatatlan... | Kis női csukák
Most elbocsátlak, kis női csukák.
Falánk szátokkal hogy bánni nem tudtam,
Nem leszek most már... | Az elválás reménye
Nem oh! csak nem hat az égig
Beteg szívem nyögése!
Bús fejemen lesz mindvégig
Sorsom... | Emlék-áldozat
Büszke gonddal ápolt kert virágait ha
Dallal árjadó szűm bokrétába fonta,
Szende vadvirágát a... | Üres sarok a szekrényben
Van már patyolat függönyöm
és haragosvörös lámpaernyőm.
Cserépkályhám, mályvaszinű,
amelyben ég... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Erdőn
Nincs messze még! - Tán egy szavamra vár!
- Smaragdlevelek rezgő mélyiben
Halk fényeső. - Ejh,... | Mint mikor a nap...
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván
Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla
A... | Búcsúdal
Tenke, Tenke! messze, messze hagylak
Visszavágyó szív' érzésivel,
Élni fog báj emléked... | Zúzmara
ól éreztem magam veled,
de most már indulok haza.
Fegyverre nincs szükségem:
a lombokra hulló... | Kegyvesztett bűbáj
Nem kell már, csak aminek neve van
s pontosan tudja, ki, mire küldte,
volt már nekem télszinű... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
