Nincs gyilkosabb halál a télnél,
Egymástól fáztunk, összefagytunk
S mintha nem élnék és nem élnél.
Jégcsap-kezünk nem érzi egymást,
De szétolvadni nem lehet már,
Szívig kell nékünk fagyni, meglásd.
Mint holt nő jégtáblákra bukva,
Úgy nyugszol mellemen ma reggel,
Készen a hosszú, csöndes útra.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mégis... E bánatot magammal hurcolom,
Ez ódon poggyász...
» Eltagadom Eltagadom, hogyha kérdik:
"Elmult minden, nem...
» Maradj velem Dobol az eső Hogy esik
Maradj velem még...
» Chanson Egyszer rám szólt, mintha akarna,
Pierre volt...
» Nagy ajándékok tora Ökölnyi rubinkövet adok,
Akaszd a nyakadba s...
|