|
Nincs gyilkosabb halál a télnél,
Egymástól fáztunk, összefagytunk
S mintha nem élnék és nem élnél.
Jégcsap-kezünk nem érzi egymást,
De szétolvadni nem lehet már,
Szívig kell nékünk fagyni, meglásd.
Mint holt nő jégtáblákra bukva,
Úgy nyugszol mellemen ma reggel,
Készen a hosszú, csöndes útra.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Eltagadom
Eltagadom, hogyha kérdik:
"Elmult minden, nem...
» Mégis...
E bánatot magammal hurcolom,
Ez ódon poggyász...
» A hazatért kedvesről
Már hatodik napja, hogy a kedvesem visszatért;
k...
» Az őszi hold
Nézem a holdat.
A kihalt nyári táncteremben
Tav...
» Aki sok szépet
Aki sok szépet mondott el hiába,
szűkszavú lesz...
|
