|
E bánatot magammal hurcolom,
Ez ódon poggyász ősi útitársam,
Tartalma: szerelem és unalom
És nem fáradok el az utazásban
És rohan róna, rét, város, vadon
És jönnek tájak, miket sohse láttam
És emberek, új kéj, új borzalom
És minden egy marad a változásban
És poggyászomat el nem dobhatom
És hurcolom gyönyörben és a gyászban.
A szerelem jön és az unalom
És mindenütt egy álmot küld az ágyam
S hiába járnék villámszárnyamon
A messze északon vagy indiákban,
Valaki megvert egy gonosz napon,
Valaki elment, hogy örökre várjam
S hiába vár a ciprus és halom
S az éktelen sötét az éjszakában,
E bánatot magammal hurcolom
Az életen s a végtelen halálban!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hosszú út
Nincs gyilkosabb halál a télnél,
Egymástól...
» Eltagadom
Eltagadom, hogyha kérdik:
"Elmult minden, nem...
» Leánykérő ének
Friss daloló szerelemmel elődbe
Vonszolom ifju...
» Köznépi-Dal
Jaj rózsám be szeretlek, ki sem mondhatom!
Sem...
» Szerelem
Tompán-derengő arcát, melyet alvó vágyai...
» Éloa!
Álmatlan, hosszu éjszakákon
Neved susogja lázas...
» Szerelem
Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s...
» Ha eltaszítasz..
Ha eltaszítasz: összetört szivemmel
Bejárom...
» Amióta
Amióta megláttalak,
Szebben süt a nap le...
|
