Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed kútjában öngyilkos leszek.
A tőr kihull kezemből. Térdre estem
eléd. Gyűrött zsebkendőt lengetek.
Bőrig vetkőzöm és tovább. Kitárom
magamat, oly mezítlenül, ahogy
anyám megszült. Nincs tőled e világon
védelmem, csak ha védtelen vagyok.
Fiat, barátot, mindenkit feladtam
miattad. Már az első pillanatban.
Oly jólesett! Bokádat csókolom.
Ne emelj fel. Eszeveszett kamasznak
hullok lábadhoz. S így vagyok magasabb:
a csillagokba ér a homlokom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Most csak Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
» Szeretlek-e? Szeretlek-e? Mit kérdezed?
Hisz lángoló...
» A szerelem éjszakája Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
» A fürdőző Hajna A Zalán futásából
Hajló fényében ragyogott...
» Mindenek szerelme Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» Ha... Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és...
» A vak szerelem Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» Memento Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad...
|