|
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed kútjában öngyilkos leszek.
A tőr kihull kezemből. Térdre estem
eléd. Gyűrött zsebkendőt lengetek.
Bőrig vetkőzöm és tovább. Kitárom
magamat, oly mezítlenül, ahogy
anyám megszült. Nincs tőled e világon
védelmem, csak ha védtelen vagyok.
Fiat, barátot, mindenkit feladtam
miattad. Már az első pillanatban.
Oly jólesett! Bokádat csókolom.
Ne emelj fel. Eszeveszett kamasznak
hullok lábadhoz. S így vagyok magasabb:
a csillagokba ér a homlokom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Párzás idején
Muskotályos női száj:
lehelleted őszi...
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
» Egy leány
Egy kobzos görögös lányt szeretek én,
Akit ti...
» A csók
Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» Egy szót se szól ő
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével...
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» A fürdőző Hajna
A Zalán futásából
Hajló fényében ragyogott...
|
