|
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed kútjában öngyilkos leszek.
A tőr kihull kezemből. Térdre estem
eléd. Gyűrött zsebkendőt lengetek.
Bőrig vetkőzöm és tovább. Kitárom
magamat, oly mezítlenül, ahogy
anyám megszült. Nincs tőled e világon
védelmem, csak ha védtelen vagyok.
Fiat, barátot, mindenkit feladtam
miattad. Már az első pillanatban.
Oly jólesett! Bokádat csókolom.
Ne emelj fel. Eszeveszett kamasznak
hullok lábadhoz. S így vagyok magasabb:
a csillagokba ér a homlokom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A csók
Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» A szerelem éjszakája
Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
» Gyönyör
Ott hagytak bennünket éjszakára, egy fehér,...
» Nem akartál meghallgatni...
Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap...
» Mesét mondok
Ott künn hüvös van kikeletkor,
Szívünkben...
» Szerelmes vers
Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
|
