|
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne rontsd, ne rontsd azokkal
Kedvedet!
Mért remegsz szerelmesedtől?
Ah, ki ijjesztett el ettől
Tégedet?
Drága kincsem! csak te bírod
Szívemet,
Míg örökre puszta sírod
Eltemet.
Addig is, míg csak lehellek,
Tégedet forrón öllelek,
Hívemet.
Csak te is hívedre nézzél
Kedvesen,
Csókra új csókot tetézzél
Szívesen.
Így lehet hívségbe lennünk,
Karjainkon megpihennünk
Csendesen!
Jer, tekintsd meg e virágos
Kerteket,
Hol bocsát a hold világos
Színeket.
Csókjaink közt egybefolyjunk,
Új szerelmünkről danoljunk
Verseket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lédával a tavaszban
Az ő testét s az enyémet is,
Óh, tavasznak...
» Hulló szerelmek nyugosznak
/Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Napszonett
A vén díványon hentereg a Nap,
Magával hozta...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Aranybogár
A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Egy szót se szól ő
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével...
» Úgy tudlak Téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Dal a vágyról
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott...
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
» A szerelem éjszakája
Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
» Ismeretlen szanszkrít költő
Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped
horgon...
» A venyige
Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott:...
|
