|
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága, félszeg, régi eset -
Tanár úr voltam, lelkes és sovány,
S egy kisdiákom meglesett.
A diák most egy színház rendezője,
A haja ritkul. És tűnődve látom
Rosszkedvén s vénlegény-tempóin,
Mily messze lehet az én ifjúságom!
De a szigeten ma sem mások a fák,
S az édes légben valahogy ott maradt
Sűrű arany napfénybe konzerválva
A régi, boldog pillanat.
S hiába volt sok rossz vihar,
Kopár ősz s hulló szerelem -
Elcsöndesülve a lombok alatt,
Ha utam néha arra terelem,
Megbúvok a kedves padon,
S mohó ajkamra messzi íz tolul,
Mintha kedvenc befőttjét csemegézné,
Újra gyerekké válva, egy ál-mogorva úr...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Hulló szerelmek nyugosznak
/Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Gyönyör
Ott hagytak bennünket éjszakára, egy fehér,...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Egy szót se szól ő
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével...
» Ha...
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» Sasok szerelmi harca
Folyó partján haladva (reggeli sétán),
a légben...
» Te: meleg száj...
Te: meleg száj.
Te: meleg szem.
Ha fázom:
Nála...
» Te sem vagy fehérebb
Érzem halántékom
kék ütőerének
ugrálását,...
|
