|
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága, félszeg, régi eset -
Tanár úr voltam, lelkes és sovány,
S egy kisdiákom meglesett.
A diák most egy színház rendezője,
A haja ritkul. És tűnődve látom
Rosszkedvén s vénlegény-tempóin,
Mily messze lehet az én ifjúságom!
De a szigeten ma sem mások a fák,
S az édes légben valahogy ott maradt
Sűrű arany napfénybe konzerválva
A régi, boldog pillanat.
S hiába volt sok rossz vihar,
Kopár ősz s hulló szerelem -
Elcsöndesülve a lombok alatt,
Ha utam néha arra terelem,
Megbúvok a kedves padon,
S mohó ajkamra messzi íz tolul,
Mintha kedvenc befőttjét csemegézné,
Újra gyerekké válva, egy ál-mogorva úr...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mariann a kádban
Mire ébredtem máma?
Zúgatják a csapot.
Túlságos...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» A szem tüze
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám...
» A csók
Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» Szonett
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
» Szerelmes vers
Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» A szerelem éjszakája
Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
» A venyige
Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott:...
|
