|
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága, félszeg, régi eset -
Tanár úr voltam, lelkes és sovány,
S egy kisdiákom meglesett.
A diák most egy színház rendezője,
A haja ritkul. És tűnődve látom
Rosszkedvén s vénlegény-tempóin,
Mily messze lehet az én ifjúságom!
De a szigeten ma sem mások a fák,
S az édes légben valahogy ott maradt
Sűrű arany napfénybe konzerválva
A régi, boldog pillanat.
S hiába volt sok rossz vihar,
Kopár ősz s hulló szerelem -
Elcsöndesülve a lombok alatt,
Ha utam néha arra terelem,
Megbúvok a kedves padon,
S mohó ajkamra messzi íz tolul,
Mintha kedvenc befőttjét csemegézné,
Újra gyerekké válva, egy ál-mogorva úr...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
» Te: meleg száj...
Te: meleg száj.
Te: meleg szem.
Ha fázom:
Nála...
» Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» Szeressük egymást
Mosolygva várom azt a perczet,
Midőn láthatlak...
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» Visszatérés
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Hetedik szonett
Lásd, meghal minden, ami eleven,
Mihelyt a...
» Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port...
» Néma csönd
Néma csönd az égen, néma csönd a földön...
Méla...
|
