|
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és lelkemnél nem kívánsz semmit jobban,
tedd mellemre két kezedet könnyedén:
és csak hallgasd, ahogy ott szívem dobban.
Oh, ne számold őket! Ahány lüktetés,
megannyi varázs és mind téged zenél;
a hűs forrás zúgása is oly ' kevés
habjain ha táncot jár a selymes szél.
Igyál, add magad a boldog perceknek,-
lebben a gyönyör, simítja lelkedet;
igyál - szép szemeid ne kérdezzenek,
kihűl-e a vágy, ...nem lehet, nem lehet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» Most csak
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
» Neked, élőnek
Ha hosszan nézem karcsún omló tested,
folyót,...
» Az ékszerek
Mezítlen volt s mert tudta, mit kívánok:
testén...
» Egy leány
Egy kobzos görögös lányt szeretek én,
Akit ti...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
|
