|
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és lelkemnél nem kívánsz semmit jobban,
tedd mellemre két kezedet könnyedén:
és csak hallgasd, ahogy ott szívem dobban.
Oh, ne számold őket! Ahány lüktetés,
megannyi varázs és mind téged zenél;
a hűs forrás zúgása is oly ' kevés
habjain ha táncot jár a selymes szél.
Igyál, add magad a boldog perceknek,-
lebben a gyönyör, simítja lelkedet;
igyál - szép szemeid ne kérdezzenek,
kihűl-e a vágy, ...nem lehet, nem lehet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egy szót se szól ő Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével...
» Mondják, hogy szép Mondják, hogy szép, és én semmit se mondok,
mond...
» Tubarózsák Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám...
» Fél-szonett a szerelemhez Megtépte már a kan az új Leánykát,
mert szép és...
» Párzás idején Muskotályos női száj:
lehelleted őszi...
» Édeskedő Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
|