|
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És szomjamat vízzel nem olthatom.
Nem oltaná el azt a Balaton,
Nem a mézes szőlőjü Badacson.
Én lángot szomjazom, lángot, tüzet,
Szemed tüzében játszó lelkedet;
Szomjúzom a hajnalt szép arcodon,
És a mosolynak mézét ajkidon.
Szomjúzom édes és forró sohajt,
Mit kebled titkos szenvedélye hajt;
És szomjuzom kebled hullámait,
Szivednek minden dobbanásait;
Szomjas vagyok, leánykám, bájaidra:
Hibád, erényed - s minden titkaidra.
Jőj, lelkem várja édes ajkidat:
Ne hagyd elveszni szomjuság miatt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ó, szép szemek
Ó szép szemek, elnézve síri színem
- mely...
» Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port...
» Szerelem-részegség
- Li Tai Po -
Langyos szél jár a palota-kerten...
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Aranybogár
A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» Napszonett
A vén díványon hentereg a Nap,
Magával hozta...
|
