|
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És szomjamat vízzel nem olthatom.
Nem oltaná el azt a Balaton,
Nem a mézes szőlőjü Badacson.
Én lángot szomjazom, lángot, tüzet,
Szemed tüzében játszó lelkedet;
Szomjúzom a hajnalt szép arcodon,
És a mosolynak mézét ajkidon.
Szomjúzom édes és forró sohajt,
Mit kebled titkos szenvedélye hajt;
És szomjuzom kebled hullámait,
Szivednek minden dobbanásait;
Szomjas vagyok, leánykám, bájaidra:
Hibád, erényed - s minden titkaidra.
Jőj, lelkem várja édes ajkidat:
Ne hagyd elveszni szomjuság miatt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Örökzöld
Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
|
