|
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És szomjamat vízzel nem olthatom.
Nem oltaná el azt a Balaton,
Nem a mézes szőlőjü Badacson.
Én lángot szomjazom, lángot, tüzet,
Szemed tüzében játszó lelkedet;
Szomjúzom a hajnalt szép arcodon,
És a mosolynak mézét ajkidon.
Szomjúzom édes és forró sohajt,
Mit kebled titkos szenvedélye hajt;
És szomjuzom kebled hullámait,
Szivednek minden dobbanásait;
Szomjas vagyok, leánykám, bájaidra:
Hibád, erényed - s minden titkaidra.
Jőj, lelkem várja édes ajkidat:
Ne hagyd elveszni szomjuság miatt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szeretlek-e?
Szeretlek-e? Mit kérdezed?
Hisz lángoló...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» A fürdőző Hajna
A Zalán futásából
Hajló fényében ragyogott...
» Gyönyör
Ott hagytak bennünket éjszakára, egy fehér,...
» Így, ilyen forrón
Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépsége...
» Leszbosz
Latin tivornyák s hellén vágyak anyja,
Leszbosz,...
|
