|
Találkozunk, elválunk; a világ: idegen szobák,
mereven állok, szívemet nyíl lőtte át.
Korosodó Cupidóm óvatos kujon,
a nyílhegyet kirántja, kettős fájdalom.
Ügyetlen karom ital s bűn hajléka,
tehetetlen nézem, ahogy kezdődik a séta.
Kezek összeérnek, szem elborul, remeg,
felszökken a szív, bőr alatt a vér hezseg,
akár a fagy, majd az álarc lehull,
s ő csupasz testemen az ágyban is úr.
Jácintom csalán, bár elhinni bajos,
a békává vált herceg lehellete fagyos.
„Mi lesz velünk?" „Élünk és meghalunk."
S a nyugtalan semmiben nem lesz balzsamunk.
Torz tagadás és hazugság örökké,
könnyeink mennyei csatákban válnak ékkövekké.
Nincs választás: a sors ítélte bátran,
találkozom veled egy idegen szobában.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Szonett
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» Augusztusi ég alatt
Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a...
» Ismeretlen szanszkrít költő
Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped
horgon...
» Fél-szonett a szerelemhez
Megtépte már a kan az új Leánykát,
mert szép és...
» Gyönyör
Ott hagytak bennünket éjszakára, egy fehér,...
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
» Egy szót se szól ő
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» Tubarózsák
Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám...
» Most csak
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
» Mesét mondok
Ott künn hüvös van kikeletkor,
Szívünkben...
» Litániák
Lia, a messziségen,
mint holló, fönt az...
» Napszonett
A vén díványon hentereg a Nap,
Magával hozta...
» Aranybogár
A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» Örökzöld
Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
» Testi háború
Villanyt oltottunk. Ágyba bújunk.
A szomszéd...
|
