|
Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a cirpelő mezőn
Álltunk, s szemednek mélyén elveszőn
Csillant egy csillagtestvér fény... be szép volt!
S úgy tetszett, hogy hozzánk hajol a félhold,
- Szelíd, ezüst kar - s átölelni jön,
Emelni lágyan, véle lengni fönn,
Hol égi súlyt az éther könnyedén hord...
S a sóhajunk, a fájó földi sóhaj
Szivünkből úgy szállt, mint finom homok
Szitál alá a tűnő ballonokról,
S ajkad lezártam egy oly hosszu csókkal,
Hogy addig mennybe értünk, s angyalok
Kacagtak ránk az égi balkonokról...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Úgy tudlak Téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
» Testi háború
Villanyt oltottunk. Ágyba bújunk.
A szomszéd...
» Hulló szerelmek nyugosznak
/Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Párzás idején
Muskotályos női száj:
lehelleted őszi...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Lédával a tavaszban
Az ő testét s az enyémet is,
Óh, tavasznak...
» Ismeretlen szanszkrít költő
Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped
horgon...
» Mariann a kádban
Mire ébredtem máma?
Zúgatják a csapot.
Túlságos...
|
