|
Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott: szőlőtő lettem,
rügyet neveltem, lombot, szárat,
s beleptem velük Lúciámat,
indáimmal combját és pöttöm
lábát is átöleltem többször,
majd sok mohó, de lágy kacsommal
hátulját is magához fontam,
koszorúnak sok zöldessárga
fürtöt aggattam homlokára,
míg úgy állt mellettem a drága
lány, mint venyigék közt mezítlen,
fiatal, ittas bacchus isten.
Csavarodó indákkal közben
kezét-lábát is megkötöztem,
hogy zsákmányommá lett a rablány
minden testrésze: s mikor aztán
levéllel fedtem ama részét,
mit másnak nem mutat a szépség,
kirázott a gyors kéj, s egyszerre
nem voltam többé puha, szende,
jámbor venyige: sokat akaró
vesszőm felállt, mint a szőlőkaró.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szeressük egymást
Mosolygva várom azt a perczet,
Midőn láthatlak...
» A szomju
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Párzás idején
Muskotályos női száj:
lehelleted őszi...
» Hetedik szonett
Lásd, meghal minden, ami eleven,
Mihelyt a...
» Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» A csók
Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» Pitypang
Kezed felé
Kezed, hajad felé
Kezed, hajad,...
» Litániák
Lia, a messziségen,
mint holló, fönt az...
» Te sem vagy fehérebb
Érzem halántékom
kék ütőerének
ugrálását,...
» A fürdőző Hajna
A Zalán futásából
Hajló fényében ragyogott...
|
