|
Lásd, meghal minden, ami eleven,
Mihelyt a testből elröpül a lélek.
Én test vagyok csak, nélküled nem élek,
Hol vagy hát lelkem, én jobbik felem?
Ne hagyj sokáig halott-mereven,
Hogy föltámassz, későn térsz vissza, félek.
Ne tégy ily nagy próbára, kérve-kérlek,
Én éltetőm, ó jer, s maradj velem.
De úgy készülj az új találkozásra:
Lényünk szerelmes egybeforradása
Ne hirtelen legyen, ne vad, mohó.
Közeledj lassan, óvakodva hozzám,
Szép magadat szelíden visszahozván,
Kegyetlen eddig, légy most újra jó.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Dal a vágyról
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott...
» Lábnyomok
Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» Egy leány
Egy kobzos görögös lányt szeretek én,
Akit ti...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» Szeretlek-e?
Szeretlek-e? Mit kérdezed?
Hisz lángoló...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» Szerelem-részegség
- Li Tai Po -
Langyos szél jár a palota-kerten...
» Szeressük egymást
Mosolygva várom azt a perczet,
Midőn láthatlak...
|
