|
Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune erdejében
sétáltunk kedd éjjelén
s játszottunk a holdsütésben,
míg megvirradott,
s a pacsirta szólt legott:
Induljatok már haza
s néki így szólt rá szava:
Nem reggel ez,
tested oly szép, sudár,
szeress, szeress,
hazudik a madár.
Hozzám simult könnyedén,
s nem sokat szabódtam én sem.
Hármat csókolt szépszerén,
s visszaadni én se féltem.
Így mulattatott,
S azt kívántuk volna ott,
bár száz évig tartana,
éj maradna, s szólana:
Nem reggel ez,
tested oly szép, sudár,
szeress, szeress,
hazudik a madár.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fiatal férfi mondja
Ő nagylány volt s csinos - én meg pöttöm...
» Ifjú szerelem
Nem jobb gyönyörre kelni fel,
Mint űzni éjen...
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» Nem akartál meghallgatni...
Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Lábnyomok
Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» Napszonett
A vén díványon hentereg a Nap,
Magával hozta...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
|
