|
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles késsel, ahogy Te teszed,
ki lelkedet rábíznád tenyeremre,
de kolostorba zárnád testedet.
Vadabb vagyok. Fülem örvény: felissza
lélegzeted fúgáit, s ha hamis
szégyenkezésem nem tartana vissza,
végigfogdosnám árnyékodat is.
De ha az öt érzékemet menesztem:
mindjárt cikázni kezdesz a fejemben
és nem vagy többé se lélek, se test:
Én szüllek meg magamnak, mert kívánlak
és mert kívánlak, élvezem a vágyat,
mely engem betölt, Téged elereszt.
Vágy nélkül még nem volt szerelmes senki.
Vágy nélkül csak az Isten tud szeretni.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes vers
Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Hulló szerelmek nyugosznak
/Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Fiatal férfi mondja
Ő nagylány volt s csinos - én meg pöttöm...
» A csók
Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» Szigeti emlék
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága,...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
|
