|
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles késsel, ahogy Te teszed,
ki lelkedet rábíznád tenyeremre,
de kolostorba zárnád testedet.
Vadabb vagyok. Fülem örvény: felissza
lélegzeted fúgáit, s ha hamis
szégyenkezésem nem tartana vissza,
végigfogdosnám árnyékodat is.
De ha az öt érzékemet menesztem:
mindjárt cikázni kezdesz a fejemben
és nem vagy többé se lélek, se test:
Én szüllek meg magamnak, mert kívánlak
és mert kívánlak, élvezem a vágyat,
mely engem betölt, Téged elereszt.
Vágy nélkül még nem volt szerelmes senki.
Vágy nélkül csak az Isten tud szeretni.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» Tenger és alkonyég között
Tenger és alkonyég között
a szerelem...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Egy leány
Egy kobzos görögös lányt szeretek én,
Akit ti...
» Litániák
Lia, a messziségen,
mint holló, fönt az...
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
» Pitypang
Kezed felé
Kezed, hajad felé
Kezed, hajad,...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Mariann a kádban
Mire ébredtem máma?
Zúgatják a csapot.
Túlságos...
|
