Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles késsel, ahogy Te teszed,
ki lelkedet rábíznád tenyeremre,
de kolostorba zárnád testedet.
Vadabb vagyok. Fülem örvény: felissza
lélegzeted fúgáit, s ha hamis
szégyenkezésem nem tartana vissza,
végigfogdosnám árnyékodat is.
De ha az öt érzékemet menesztem:
mindjárt cikázni kezdesz a fejemben
és nem vagy többé se lélek, se test:
Én szüllek meg magamnak, mert kívánlak
és mert kívánlak, élvezem a vágyat,
mely engem betölt, Téged elereszt.
Vágy nélkül még nem volt szerelmes senki.
Vágy nélkül csak az Isten tud szeretni.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lusta báj Csinos vagy, gonddal öltözött,
mint ünnepélyre...
» Szerelemben a szerelem Ámor, fehérré s vörössé ne tedd
a gyönyöreimet
...
» Tubarózsák Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám...
» Lédával a tavaszban Az ő testét s az enyémet is,
Óh, tavasznak...
» Hulló szerelmek nyugosznak /Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Mariann a kádban Mire ébredtem máma?
Zúgatják a csapot.
Túlságos...
» Dal a vágyról Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott...
» Neked, élőnek Ha hosszan nézem karcsún omló tested,
folyót,...
» Örökzöld Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
|