|
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket -megrohanlak,
vagy a Nap,mikor reggel beleveti magát
karjaiba a meztelen tavaknak.
Megrohanlak,bebugyolállak,
körültáncollak -fényvihar-
hogy akármerre jársz,minden ragyogjon
sugarak érett kalászaival.
Minden virágomba s színembe
begöngyöllek ma,úgy szeretlek,
szemem tűzcsákányt csap beléd
s vad fényben táncolok feletted,
szent fényben: nézz rám: most ragyogsz,
lelkedig hull sugárhatalmam,
s te megőrzöd a belédzuhant Napot,
mint a föld,sötét s nehéz aranyban.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» Napszonett
A vén díványon hentereg a Nap,
Magával hozta...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Gyönyör
Ott hagytak bennünket éjszakára, egy fehér,...
» Egy leány
Egy kobzos görögös lányt szeretek én,
Akit ti...
» Az alvó szép
Beállt az éj, s szememre nem
Száll enyhe...
» Úgy tudlak Téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
» A szerelem éjszakája
Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
|
