|
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket -megrohanlak,
vagy a Nap,mikor reggel beleveti magát
karjaiba a meztelen tavaknak.
Megrohanlak,bebugyolállak,
körültáncollak -fényvihar-
hogy akármerre jársz,minden ragyogjon
sugarak érett kalászaival.
Minden virágomba s színembe
begöngyöllek ma,úgy szeretlek,
szemem tűzcsákányt csap beléd
s vad fényben táncolok feletted,
szent fényben: nézz rám: most ragyogsz,
lelkedig hull sugárhatalmam,
s te megőrzöd a belédzuhant Napot,
mint a föld,sötét s nehéz aranyban.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Most csak
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» A venyige
Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott:...
» Az alvó szép
Beállt az éj, s szememre nem
Száll enyhe...
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Te sem vagy fehérebb
Érzem halántékom
kék ütőerének
ugrálását,...
» Szerelem-részegség
- Li Tai Po -
Langyos szél jár a palota-kerten...
|
