|
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket -megrohanlak,
vagy a Nap,mikor reggel beleveti magát
karjaiba a meztelen tavaknak.
Megrohanlak,bebugyolállak,
körültáncollak -fényvihar-
hogy akármerre jársz,minden ragyogjon
sugarak érett kalászaival.
Minden virágomba s színembe
begöngyöllek ma,úgy szeretlek,
szemem tűzcsákányt csap beléd
s vad fényben táncolok feletted,
szent fényben: nézz rám: most ragyogsz,
lelkedig hull sugárhatalmam,
s te megőrzöd a belédzuhant Napot,
mint a föld,sötét s nehéz aranyban.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szigeti emlék
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága,...
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» Először egy éve adtál nekem jácintot
Találkozunk, elválunk; a világ: idegen...
» Hulló szerelmek nyugosznak
/Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» A szem tüze
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Lábnyomok
Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
|
