|
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket -megrohanlak,
vagy a Nap,mikor reggel beleveti magát
karjaiba a meztelen tavaknak.
Megrohanlak,bebugyolállak,
körültáncollak -fényvihar-
hogy akármerre jársz,minden ragyogjon
sugarak érett kalászaival.
Minden virágomba s színembe
begöngyöllek ma,úgy szeretlek,
szemem tűzcsákányt csap beléd
s vad fényben táncolok feletted,
szent fényben: nézz rám: most ragyogsz,
lelkedig hull sugárhatalmam,
s te megőrzöd a belédzuhant Napot,
mint a föld,sötét s nehéz aranyban.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelemben a szerelem
Ámor, fehérré s vörössé ne tedd
a gyönyöreimet
...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» Szerelem-részegség
- Li Tai Po -
Langyos szél jár a palota-kerten...
» Neked, élőnek
Ha hosszan nézem karcsún omló tested,
folyót,...
» Aranybogár
A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» Tenger és alkonyég között
Tenger és alkonyég között
a szerelem...
» Szörnyen szép
Miként Vesuv virágtakart tövében
Megrázva, most...
» Az ékszerek
Mezítlen volt s mert tudta, mit kívánok:
testén...
» A szem tüze
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám...
|
