|
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám tekinte,
Vérem, jaj, mint felpezsdüle!
Lobbot vetettem szinte.
Hej, ha mindég így lehetne,
S szemünk egymás szemére
Ily szikrákat hányna-vetne,
Fűtő sem kén' télére.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mariann a kádban Mire ébredtem máma?
Zúgatják a csapot.
Túlságos...
» Hulló szerelmek nyugosznak /Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Az alvó szép Beállt az éj, s szememre nem
Száll enyhe...
|