|
/Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás háztömbjei
romokban hevernek,
s a gyűlölet gyilkos gyomjai
szúrnak szívedbe…
Messziről,
a sejtelmen is túlról,
arctalan nevetés
fúródik bőröd alá,
s a levegő is egyre ritkul,
a zihálás gyorsul,
a tárgyak körtánca
lila színeket fakaszt
agyadban…
Megállnál,
de már önkéntelen visz
a vágy.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Te: meleg száj...
Te: meleg száj.
Te: meleg szem.
Ha fázom:
Nála...
» Az alvó szép
Beállt az éj, s szememre nem
Száll enyhe...
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Lábnyomok
Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» Először egy éve adtál nekem jácintot
Találkozunk, elválunk; a világ: idegen...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» Szerelmes vers
Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
|
