|
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
mint a kiégő lámpák – lealszanak
bennem egyenként a vágyak
már csak azt keresem a redves falat
hová beforduljak és az ágyat
melyen végigfeküdjek s elengedjem-
átengedjem neki tűnő-magam
hogy loppal átemeljen az Üveghegyen
mely Hegynek tág Üvegbarlangja van
mondják homálya hars népes lakályos
találok hasonszőrű rabtársakat
meg forgalmas is – Tükörország a Város –
ott vágynakvaló új vágy tán akad
hátha lehet ott újra szívembe szednem
mi a sóvárgás nyomán megered:
a lámpák újra felgyulladnak bennem
s lelek létserkentő vágyrügyeket
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
» Szerelemben a szerelem
Ámor, fehérré s vörössé ne tedd
a gyönyöreimet
...
» Az alvó szép
Beállt az éj, s szememre nem
Száll enyhe...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Hulló szerelmek nyugosznak
/Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Boldog szerelem
Kedvesem, gyönyörüségem,
Könyörülj már rajtam,...
» A csók
Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Most csak
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
» Szerették egymást
Szerették egymást!
Kék ajkuk megszenvedte a...
|
