|
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem el.
Aki szerelemhez nem ért,
bölcsebb, ha nem figyel.
Üdébbnek láttam kedvesem
a nyár rózsáinál,
hozzá mentem, míg fényesen
sütött a holdsugár.
A holdat néztem hosszasan
a tágas rét felett;
a drága ösvényen lovam
frissebben ügetett.
Most a gyümölcsöst hagytuk el,
lábunk alatt a domb.
Lucy kunyhójához közel
járt már a holdkorong.
Egy szép álom, melyért szivem,
Természet, téged áld,
ringatott, míg tekintetem
a bukó holdon állt.
Lovam tovább nyargalt velem,
patáival dobolt,
s a kunyhó mögött hirtelen
eltűnt a telihold.
Mily kúsza eszméket sugall
olykor a szenvedély!
E pár szó tört ajkamra: "Jaj!
Ha már Lucym nem él!"
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha...
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Visszatérés
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
» A fürdőző Hajna
A Zalán futásából
Hajló fényében ragyogott...
» Aranybogár
A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Sasok szerelmi harca
Folyó partján haladva (reggeli sétán),
a légben...
» Dal a vágyról
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott...
» Szerették egymást
Szerették egymást!
Kék ajkuk megszenvedte a...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Fiatal férfi mondja
Ő nagylány volt s csinos - én meg pöttöm...
» A szomju
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És...
» Lábnyomok
Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» Tenger és alkonyég között
Tenger és alkonyég között
a szerelem...
» Ismeretlen szanszkrít költő
Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped
horgon...
|
