A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta meg őt így a tavasz.
A földieperre rá se nézett,
csak a madarak énekére figyelt fel nyugtalanul.
Éppen két szerelmes aranybogarat nézett,
mikor utolértem,
a szeme nedves volt és ragyogó.
Keményre érett már két gömbölyű melle.
Az ő testét sem hűsíti már a folyó.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem-részegség - Li Tai Po -
Langyos szél jár a palota-kerten...
» Pitypang Kezed felé
Kezed, hajad felé
Kezed, hajad,...
» Ősi nászdal Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» Ó, szép szemek Ó szép szemek, elnézve síri színem
- mely...
|