|
A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta meg őt így a tavasz.
A földieperre rá se nézett,
csak a madarak énekére figyelt fel nyugtalanul.
Éppen két szerelmes aranybogarat nézett,
mikor utolértem,
a szeme nedves volt és ragyogó.
Keményre érett már két gömbölyű melle.
Az ő testét sem hűsíti már a folyó.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vágy
Csapongó fecske száll a magasban
Gyors...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Lábnyomok
Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
|
