|
Tenger és alkonyég között
a szerelem hozzámszökött.
Örömre bú jött, napra éj,
a hosszú vágyra kurta kéj,
s óh, szerelem, reád mi jött
tenger és tengerpart között!
Tenger és kikötő között
az édesből keserű lett,
a vágyból könny, a könnyből láng,
holt kéjből új vágy, új fulánk:
s a szerelem így font-kötött
a tenger és homok között.
Tenger és napnyugat között
egy órát köztünk font-kötött,
de már suhant is, fürge láb,
a tegnapok után tovább
az arany vízen; jött s szökött
tenger és tengerhab között.
S tenger fölött és part alatt
minden vágy meghalt, elszunnyadt.
Az első csillag látta, míg
kettőnk egy lett; a második
csak engem látott magamat,
tenger fölött és part alatt...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az ékszerek
Mezítlen volt s mert tudta, mit kívánok:
testén...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» Szerelemben a szerelem
Ámor, fehérré s vörössé ne tedd
a gyönyöreimet
...
» A szomju
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És...
» Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» A fürdőző Hajna
A Zalán futásából
Hajló fényében ragyogott...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Sasok szerelmi harca
Folyó partján haladva (reggeli sétán),
a légben...
» Néma csönd
Néma csönd az égen, néma csönd a földön...
Méla...
» Ismeretlen szanszkrít költő
Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped
horgon...
» Szigeti emlék
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága,...
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
|
