|
Tenger és alkonyég között
a szerelem hozzámszökött.
Örömre bú jött, napra éj,
a hosszú vágyra kurta kéj,
s óh, szerelem, reád mi jött
tenger és tengerpart között!
Tenger és kikötő között
az édesből keserű lett,
a vágyból könny, a könnyből láng,
holt kéjből új vágy, új fulánk:
s a szerelem így font-kötött
a tenger és homok között.
Tenger és napnyugat között
egy órát köztünk font-kötött,
de már suhant is, fürge láb,
a tegnapok után tovább
az arany vízen; jött s szökött
tenger és tengerhab között.
S tenger fölött és part alatt
minden vágy meghalt, elszunnyadt.
Az első csillag látta, míg
kettőnk egy lett; a második
csak engem látott magamat,
tenger fölött és part alatt...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Dal a vágyról
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott...
» Így, ilyen forrón
Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépsége...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» Most csak
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
» Szerették egymást
Szerették egymást!
Kék ajkuk megszenvedte a...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» Szeretlek-e?
Szeretlek-e? Mit kérdezed?
Hisz lángoló...
» Az ékszerek
Mezítlen volt s mert tudta, mit kívánok:
testén...
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Tubarózsák
Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám...
» Nem akartál meghallgatni...
Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap...
|
