|
Tenger és alkonyég között
a szerelem hozzámszökött.
Örömre bú jött, napra éj,
a hosszú vágyra kurta kéj,
s óh, szerelem, reád mi jött
tenger és tengerpart között!
Tenger és kikötő között
az édesből keserű lett,
a vágyból könny, a könnyből láng,
holt kéjből új vágy, új fulánk:
s a szerelem így font-kötött
a tenger és homok között.
Tenger és napnyugat között
egy órát köztünk font-kötött,
de már suhant is, fürge láb,
a tegnapok után tovább
az arany vízen; jött s szökött
tenger és tengerhab között.
S tenger fölött és part alatt
minden vágy meghalt, elszunnyadt.
Az első csillag látta, míg
kettőnk egy lett; a második
csak engem látott magamat,
tenger fölött és part alatt...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» Szerelem-részegség
- Li Tai Po -
Langyos szél jár a palota-kerten...
» Augusztusi ég alatt
Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a...
» Nem akartál meghallgatni...
Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap...
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» Sasok szerelmi harca
Folyó partján haladva (reggeli sétán),
a légben...
» A venyige
Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott:...
» Tubarózsák
Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
|
