|
Tenger és alkonyég között
a szerelem hozzámszökött.
Örömre bú jött, napra éj,
a hosszú vágyra kurta kéj,
s óh, szerelem, reád mi jött
tenger és tengerpart között!
Tenger és kikötő között
az édesből keserű lett,
a vágyból könny, a könnyből láng,
holt kéjből új vágy, új fulánk:
s a szerelem így font-kötött
a tenger és homok között.
Tenger és napnyugat között
egy órát köztünk font-kötött,
de már suhant is, fürge láb,
a tegnapok után tovább
az arany vízen; jött s szökött
tenger és tengerhab között.
S tenger fölött és part alatt
minden vágy meghalt, elszunnyadt.
Az első csillag látta, míg
kettőnk egy lett; a második
csak engem látott magamat,
tenger fölött és part alatt...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» A szem tüze
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» Aranybogár
A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» Visszatérés
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
» Örökzöld
Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
» Szerelmes vers
Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
» Nem akartál meghallgatni...
Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap...
» Litániák
Lia, a messziségen,
mint holló, fönt az...
» Neked, élőnek
Ha hosszan nézem karcsún omló tested,
folyót,...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
|
