|
Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám borult,
Küldj a síromra, én szerelmem,
Egy tubarózsa koszorút.
Mikor a csöndes temetőre
Csillagsugáros este szállt,
Az hintse, szője álmaimba
Szerelmes, édes illatát.
Éjfél után, fehér kisértet,
Sötét síromból fölkelek
És elborítok csókjaimmal
Minden virágot, levelet.
És visszatér kihűlt szívembe
A boldogság, a szerelem,
És rátalálok csókjaidra
Egy-eyg virágon, levelen.
És mámoros, vad szenvedéllyel,
Miként ha vámpir szívna vért,
Úgy tapad ajkam a virágra,
Amelyet ajkad csókja ért.
Rácsókolom bolond szerelmem,
Mely még a sírban sem lohad,
S lecsókolom e szűz virágról
Forró, szerelmes csókodat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port...
» Ha...
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és...
» Visszatérés
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Örökzöld
Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Fiatal férfi mondja
Ő nagylány volt s csinos - én meg pöttöm...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Néma csönd
Néma csönd az égen, néma csönd a földön...
Méla...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» A szomju
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
|
