|
Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám borult,
Küldj a síromra, én szerelmem,
Egy tubarózsa koszorút.
Mikor a csöndes temetőre
Csillagsugáros este szállt,
Az hintse, szője álmaimba
Szerelmes, édes illatát.
Éjfél után, fehér kisértet,
Sötét síromból fölkelek
És elborítok csókjaimmal
Minden virágot, levelet.
És visszatér kihűlt szívembe
A boldogság, a szerelem,
És rátalálok csókjaidra
Egy-eyg virágon, levelen.
És mámoros, vad szenvedéllyel,
Miként ha vámpir szívna vért,
Úgy tapad ajkam a virágra,
Amelyet ajkad csókja ért.
Rácsókolom bolond szerelmem,
Mely még a sírban sem lohad,
S lecsókolom e szűz virágról
Forró, szerelmes csókodat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szeretlek-e?
Szeretlek-e? Mit kérdezed?
Hisz lángoló...
» A szerelem éjszakája
Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
» A szem tüze
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám...
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
» Augusztusi ég alatt
Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a...
» Mariann a kádban
Mire ébredtem máma?
Zúgatják a csapot.
Túlságos...
» Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» Leszbosz
Latin tivornyák s hellén vágyak anyja,
Leszbosz,...
» Szeressük egymást
Mosolygva várom azt a perczet,
Midőn láthatlak...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» Neked, élőnek
Ha hosszan nézem karcsún omló tested,
folyót,...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» Litániák
Lia, a messziségen,
mint holló, fönt az...
|
