|
Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám borult,
Küldj a síromra, én szerelmem,
Egy tubarózsa koszorút.
Mikor a csöndes temetőre
Csillagsugáros este szállt,
Az hintse, szője álmaimba
Szerelmes, édes illatát.
Éjfél után, fehér kisértet,
Sötét síromból fölkelek
És elborítok csókjaimmal
Minden virágot, levelet.
És visszatér kihűlt szívembe
A boldogság, a szerelem,
És rátalálok csókjaidra
Egy-eyg virágon, levelen.
És mámoros, vad szenvedéllyel,
Miként ha vámpir szívna vért,
Úgy tapad ajkam a virágra,
Amelyet ajkad csókja ért.
Rácsókolom bolond szerelmem,
Mely még a sírban sem lohad,
S lecsókolom e szűz virágról
Forró, szerelmes csókodat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lédával a tavaszban
Az ő testét s az enyémet is,
Óh, tavasznak...
» Lusta báj
Csinos vagy, gonddal öltözött,
mint ünnepélyre...
» Augusztusi ég alatt
Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a...
» Memento
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad...
» Nem akartál meghallgatni...
Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap...
» Testi háború
Villanyt oltottunk. Ágyba bújunk.
A szomszéd...
» Örökzöld
Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
» Dal a vágyról
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott...
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Szerelemben a szerelem
Ámor, fehérré s vörössé ne tedd
a gyönyöreimet
...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
|
