|
Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám borult,
Küldj a síromra, én szerelmem,
Egy tubarózsa koszorút.
Mikor a csöndes temetőre
Csillagsugáros este szállt,
Az hintse, szője álmaimba
Szerelmes, édes illatát.
Éjfél után, fehér kisértet,
Sötét síromból fölkelek
És elborítok csókjaimmal
Minden virágot, levelet.
És visszatér kihűlt szívembe
A boldogság, a szerelem,
És rátalálok csókjaidra
Egy-eyg virágon, levelen.
És mámoros, vad szenvedéllyel,
Miként ha vámpir szívna vért,
Úgy tapad ajkam a virágra,
Amelyet ajkad csókja ért.
Rácsókolom bolond szerelmem,
Mely még a sírban sem lohad,
S lecsókolom e szűz virágról
Forró, szerelmes csókodat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Párzás idején
Muskotályos női száj:
lehelleted őszi...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Szerelmes vers
Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» A szem tüze
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám...
» Testi háború
Villanyt oltottunk. Ágyba bújunk.
A szomszéd...
» Így, ilyen forrón
Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépsége...
» Pitypang
Kezed felé
Kezed, hajad felé
Kezed, hajad,...
» Nem akartál meghallgatni...
Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap...
» Neked, élőnek
Ha hosszan nézem karcsún omló tested,
folyót,...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» Szonett
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
|
