|
Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám borult,
Küldj a síromra, én szerelmem,
Egy tubarózsa koszorút.
Mikor a csöndes temetőre
Csillagsugáros este szállt,
Az hintse, szője álmaimba
Szerelmes, édes illatát.
Éjfél után, fehér kisértet,
Sötét síromból fölkelek
És elborítok csókjaimmal
Minden virágot, levelet.
És visszatér kihűlt szívembe
A boldogság, a szerelem,
És rátalálok csókjaidra
Egy-eyg virágon, levelen.
És mámoros, vad szenvedéllyel,
Miként ha vámpir szívna vért,
Úgy tapad ajkam a virágra,
Amelyet ajkad csókja ért.
Rácsókolom bolond szerelmem,
Mely még a sírban sem lohad,
S lecsókolom e szűz virágról
Forró, szerelmes csókodat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» A szomju
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És...
» Most csak
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
» Tenger és alkonyég között
Tenger és alkonyég között
a szerelem...
» Így, ilyen forrón
Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépsége...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» A szerelem éjszakája
Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
» Aranybogár
A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» Augusztusi ég alatt
Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Dal a vágyról
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott...
|
