|
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még arany.
Megcsap valami illatából,
Ha este kibontom hajam.
Ott kék-fehér ruhában jártam,
- Még azt a ruhát viselem -
Oly halkan suhog, mint az álom,
Oly lágyan simul, mint selyem.
És még azóta nem beszéltem.
Még nem szólt hozzám senki más:
Fülemben még ajkad zenéje,
Ajkamon még a vallomás.
Kezem mosatlan, rajta csók még,
Mit egy királyfiú adott:
Holnap fehér ruhám kimossák -
Téged siratlak, meseország,
S azt a kifosztott holnapot.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Napszonett
A vén díványon hentereg a Nap,
Magával hozta...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» A szomju
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És...
» Litániák
Lia, a messziségen,
mint holló, fönt az...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» Memento
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad...
» Leszbosz
Latin tivornyák s hellén vágyak anyja,
Leszbosz,...
» Úgy tudlak Téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
|
