|
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még arany.
Megcsap valami illatából,
Ha este kibontom hajam.
Ott kék-fehér ruhában jártam,
- Még azt a ruhát viselem -
Oly halkan suhog, mint az álom,
Oly lágyan simul, mint selyem.
És még azóta nem beszéltem.
Még nem szólt hozzám senki más:
Fülemben még ajkad zenéje,
Ajkamon még a vallomás.
Kezem mosatlan, rajta csók még,
Mit egy királyfiú adott:
Holnap fehér ruhám kimossák -
Téged siratlak, meseország,
S azt a kifosztott holnapot.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szeretlek-e?
Szeretlek-e? Mit kérdezed?
Hisz lángoló...
» Ifjú szerelem
Nem jobb gyönyörre kelni fel,
Mint űzni éjen...
» Először egy éve adtál nekem jácintot
Találkozunk, elválunk; a világ: idegen...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» Lédával a tavaszban
Az ő testét s az enyémet is,
Óh, tavasznak...
» Tubarózsák
Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Te sem vagy fehérebb
Érzem halántékom
kék ütőerének
ugrálását,...
|
