|
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még arany.
Megcsap valami illatából,
Ha este kibontom hajam.
Ott kék-fehér ruhában jártam,
- Még azt a ruhát viselem -
Oly halkan suhog, mint az álom,
Oly lágyan simul, mint selyem.
És még azóta nem beszéltem.
Még nem szólt hozzám senki más:
Fülemben még ajkad zenéje,
Ajkamon még a vallomás.
Kezem mosatlan, rajta csók még,
Mit egy királyfiú adott:
Holnap fehér ruhám kimossák -
Téged siratlak, meseország,
S azt a kifosztott holnapot.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Néma csönd
Néma csönd az égen, néma csönd a földön...
Méla...
» Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» Sasok szerelmi harca
Folyó partján haladva (reggeli sétán),
a légben...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Úgy tudlak Téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Gyönyör
Ott hagytak bennünket éjszakára, egy fehér,...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Tenger és alkonyég között
Tenger és alkonyég között
a szerelem...
|
