|
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még arany.
Megcsap valami illatából,
Ha este kibontom hajam.
Ott kék-fehér ruhában jártam,
- Még azt a ruhát viselem -
Oly halkan suhog, mint az álom,
Oly lágyan simul, mint selyem.
És még azóta nem beszéltem.
Még nem szólt hozzám senki más:
Fülemben még ajkad zenéje,
Ajkamon még a vallomás.
Kezem mosatlan, rajta csók még,
Mit egy királyfiú adott:
Holnap fehér ruhám kimossák -
Téged siratlak, meseország,
S azt a kifosztott holnapot.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» Neked, élőnek
Ha hosszan nézem karcsún omló tested,
folyót,...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Így, ilyen forrón
Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépsége...
» Ha...
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
|
