|
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott nekem nagyon, kebleid melege
dajkálta homlokom.
Nem is emlékszem, miről énekeltél.
Talán valamit a lombos ágról, folyóról, holdvilágról
ami átjárta éjeid.
De lehet, múló gyermekkorod temetted vélem itt
a szavak mögötti térben el.,
Nem is emlékszem miről énekeltél.
Játszottam kezemmel hajfürtjeid között.
olyan konok volt mind, olyan makacs.
észre sem vetted, hogyan küszködök.
Nem is emlékszem, miért zokogtál, akkor.
szerelemtől,
szelíd szavamtól.
Nem is emlékszem miért zokogtál akkor.
Odasimultam hangodhoz kedves és szerettelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vágy
Csapongó fecske száll a magasban
Gyors...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» A szem tüze
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám...
» Memento
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad...
» Szerelem-részegség
- Li Tai Po -
Langyos szél jár a palota-kerten...
|
