|
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott nekem nagyon, kebleid melege
dajkálta homlokom.
Nem is emlékszem, miről énekeltél.
Talán valamit a lombos ágról, folyóról, holdvilágról
ami átjárta éjeid.
De lehet, múló gyermekkorod temetted vélem itt
a szavak mögötti térben el.,
Nem is emlékszem miről énekeltél.
Játszottam kezemmel hajfürtjeid között.
olyan konok volt mind, olyan makacs.
észre sem vetted, hogyan küszködök.
Nem is emlékszem, miért zokogtál, akkor.
szerelemtől,
szelíd szavamtól.
Nem is emlékszem miért zokogtál akkor.
Odasimultam hangodhoz kedves és szerettelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Augusztusi ég alatt
Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a...
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» A csók
Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Mesét mondok
Ott künn hüvös van kikeletkor,
Szívünkben...
» Ó, szép szemek
Ó szép szemek, elnézve síri színem
- mely...
» Az ékszerek
Mezítlen volt s mert tudta, mit kívánok:
testén...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
|
