|
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott nekem nagyon, kebleid melege
dajkálta homlokom.
Nem is emlékszem, miről énekeltél.
Talán valamit a lombos ágról, folyóról, holdvilágról
ami átjárta éjeid.
De lehet, múló gyermekkorod temetted vélem itt
a szavak mögötti térben el.,
Nem is emlékszem miről énekeltél.
Játszottam kezemmel hajfürtjeid között.
olyan konok volt mind, olyan makacs.
észre sem vetted, hogyan küszködök.
Nem is emlékszem, miért zokogtál, akkor.
szerelemtől,
szelíd szavamtól.
Nem is emlékszem miért zokogtál akkor.
Odasimultam hangodhoz kedves és szerettelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ifjú szerelem
Nem jobb gyönyörre kelni fel,
Mint űzni éjen...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» Visszatérés
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
» Úgy tudlak Téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
» Szeretlek-e?
Szeretlek-e? Mit kérdezed?
Hisz lángoló...
» Szigeti emlék
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága,...
» Fél-szonett a szerelemhez
Megtépte már a kan az új Leánykát,
mert szép és...
» Így, ilyen forrón
Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépsége...
» Szonett
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
|
