|
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott nekem nagyon, kebleid melege
dajkálta homlokom.
Nem is emlékszem, miről énekeltél.
Talán valamit a lombos ágról, folyóról, holdvilágról
ami átjárta éjeid.
De lehet, múló gyermekkorod temetted vélem itt
a szavak mögötti térben el.,
Nem is emlékszem miről énekeltél.
Játszottam kezemmel hajfürtjeid között.
olyan konok volt mind, olyan makacs.
észre sem vetted, hogyan küszködök.
Nem is emlékszem, miért zokogtál, akkor.
szerelemtől,
szelíd szavamtól.
Nem is emlékszem miért zokogtál akkor.
Odasimultam hangodhoz kedves és szerettelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Pitypang
Kezed felé
Kezed, hajad felé
Kezed, hajad,...
» Egy leány
Egy kobzos görögös lányt szeretek én,
Akit ti...
» Lábnyomok
Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» A csók
Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Ismeretlen szanszkrít költő
Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped
horgon...
» A venyige
Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott:...
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
|
