Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépséged énrám hiába ragyog;
elmúlt ifjúság, árnnyá hűlt napok:
régi sebeim sajdúlnak tebenned.
Nézlek: szép vagy, gyönyörű szenvedély,
és szemem hosszan a szemedbe mélyed;
álmodozva, tudom, veled beszélek,
fájó lelkem mégse hozzád beszél:
egy lányhoz beszél, aki vesztve rég:
arcodban őt keresem - arca mását,
csókodban - egy elmaradt csók varázsát,
szemeidben - két kihúnyt szem tüzét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szeretlek-e? Szeretlek-e? Mit kérdezed?
Hisz lángoló...
» Egy szót se szól ő Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével...
» Chryseis Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Gyönyör Ott hagytak bennünket éjszakára, egy fehér,...
» Memento Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad...
» Sugár Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
|