|
Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépséged énrám hiába ragyog;
elmúlt ifjúság, árnnyá hűlt napok:
régi sebeim sajdúlnak tebenned.
Nézlek: szép vagy, gyönyörű szenvedély,
és szemem hosszan a szemedbe mélyed;
álmodozva, tudom, veled beszélek,
fájó lelkem mégse hozzád beszél:
egy lányhoz beszél, aki vesztve rég:
arcodban őt keresem - arca mását,
csókodban - egy elmaradt csók varázsát,
szemeidben - két kihúnyt szem tüzét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» A szerelem éjszakája
Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» Mondják, hogy szép
Mondják, hogy szép, és én semmit se mondok,
mond...
|
