|
Ó szép szemek, elnézve síri színem
- mely mindenekben elmúlást idéz fel -
szánalmatok felindult, s égi fénnyel
köszöntve éltettétek árva szívem.
A jó erő, mely életben marasztott,
áldása volt az Ön csodás szemének
s angyal-hangjának, édes, lágy szavának.
Ön adta nékem, asszonyom, a létet.
Serkenté - mint az ostor lomha barmot -
a lelkemet, mely renyhe volt s kifáradt.
Boldog vagyok, mert szívemen a zárat
csak Ön nyithatja, mindkét kulcs kezében,
s ha kell, tovább hajózom bármi szélben,
mert Ön mit ád, számomra drága minden.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» Lábnyomok
Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» Szerelem-részegség
- Li Tai Po -
Langyos szél jár a palota-kerten...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Sasok szerelmi harca
Folyó partján haladva (reggeli sétán),
a légben...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
» Örökzöld
Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
|
