|
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad selymével kösd le a párod!
Források mentén nimfák kacagnak -
Hinár karokkal rája tapadnak...
S ha soká késel, majd nem találod.
Tárd ki karod, míg hófehér, hamvas,
Bontsd le hajad, míg hullámos ében.
Irígy vénekre csak sose hallgass!
Majd jön a bánat, a rút, unalmas,
Majd jön a bánat még idejében.
A szerelemben nincsenek évek,
A szerelemben csak csókok vannak.
A szerelemben jaj a fösvénynek!
A szerelemben csak azok élnek,
Kik szerelemből mindent odadnak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Ó, szép szemek
Ó szép szemek, elnézve síri színem
- mely...
» Szonett
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
» Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port...
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» Ha...
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és...
» Fiatal férfi mondja
Ő nagylány volt s csinos - én meg pöttöm...
» Egy szót se szól ő
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével...
|
