|
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad selymével kösd le a párod!
Források mentén nimfák kacagnak -
Hinár karokkal rája tapadnak...
S ha soká késel, majd nem találod.
Tárd ki karod, míg hófehér, hamvas,
Bontsd le hajad, míg hullámos ében.
Irígy vénekre csak sose hallgass!
Majd jön a bánat, a rút, unalmas,
Majd jön a bánat még idejében.
A szerelemben nincsenek évek,
A szerelemben csak csókok vannak.
A szerelemben jaj a fösvénynek!
A szerelemben csak azok élnek,
Kik szerelemből mindent odadnak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» Sasok szerelmi harca
Folyó partján haladva (reggeli sétán),
a légben...
» A szomju
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És...
» Először egy éve adtál nekem jácintot
Találkozunk, elválunk; a világ: idegen...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Lusta báj
Csinos vagy, gonddal öltözött,
mint ünnepélyre...
» Ha...
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és...
» A szem tüze
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám...
|
