Gyönyör

Ott hagytak bennünket éjszakára, egy fehér, terrászon, elaléltan a rózsák között. A meleg izzadság csorgott mint a könnyek, kebleinkre a hónunk alól. Nehéz gyönyör biborozta hanyattcsukló fejeinket.
Négy fogoly galamb röpködött fölöttünk, négyféle illattal átitatva, csöndben. Szárnyaikról cseppekben hullott a parfüm a meztelen nőkre. Csupa irisz voltam.
Óh lanyhaság! Arcomat egy fiatal lány hasára nyugtattam, aki nedves hajam frisseségébe burkolózott. Nyitott ajkamat megrészegitette sáfrányos bőrének illata. Nyakamra zárta combjait.
Aludtam, de valami fárasztó álom felébresztett: egy iynx, éjjeli vágyaknak madara, eszeveszetten dalolt a távolban. Borzongva, felköhögtem. Egy lankadó kar, mint egy virág, emelkedett a légbe, lassan, a hold felé.