|
Ha hosszan nézem karcsún omló tested,
folyót, melynek nem apad ki a medre,
tiszta víztükröt, hol madarak lengnek énekelve
s hol öröm borzongat, ha a hajnal megébred.
Ha szemedbe nézek, mély halál s élet szólit hírtelen,
éneke lebben az alig-sejtett, mély vízfenéknek.
Ha alakod látom, derűs homlokod: lángfényű kő,
melyen csókjaim szikráznak – soha el nem merülő
Nap fénye szikrázik az égő szirteken.
Ha ajkaimmal símulok e tétova zenéhez,
e mindig friss-fiatal zajhoz,
a föld lázához, mely a zöld között énekel;
test, nedves, könnyű suhanás,
mintha szökik s megtér a boldog szerelem.
Érzem, a föld forog lábam alatt
könnyen s tágan, mint a csillagok,
vidám nagylelküséggel, mint az égitestek,
kik tengert se kérnek, hogy fölé hajolhassanak.
Minden döbbenten áll. A föld szikrázva érzi,
hogy karjai közt meztelenül megremeg a tenger,
e lázas, sóvárgó acél, mely issza, issza
az aranyló lángot s részeg a ragyogástól.
Ragyog a teremtés. Boldog, szelíd béke leng el
suhanva, mint az öröm, mely sosem ér a csúcsig,
mint ha a szerelem felrepül sebes szárnycsapással
az égre, hol a legvakabb homlokokat koszorúzza a szél.
Nézni téged! Míg saját fényed ragyogja be tested,
e közeli zene, mely megszabja a madarak összhangját,
a vizekét, az erdőkét és a lüktetését, mely a teljes világ
megkötött része s mely most ajkaimon reszket át.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Augusztusi ég alatt
Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Hulló szerelmek nyugosznak
/Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Egy szót se szól ő
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével...
» Így, ilyen forrón
Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépsége...
» A szerelem éjszakája
Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
» Mariann a kádban
Mire ébredtem máma?
Zúgatják a csapot.
Túlságos...
» A szomju
Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Memento
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad...
» Szigeti emlék
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága,...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» Szerelmes vers
Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
» Most csak
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
|
