|
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem szememmel, nézlek a számmal,
nézlek bőrömmel, kezemmel,
nézlek kigyúló szempillámmal.
Vakok látnak úgy, ahogy én nézlek.
A föld az eget így betűzi.
Így tapogatják világtalan fények
csillagok borzongó betűit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Te sem vagy fehérebb
Érzem halántékom
kék ütőerének
ugrálását,...
» Lábnyomok
Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» A szem tüze
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám...
|
