|
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem szememmel, nézlek a számmal,
nézlek bőrömmel, kezemmel,
nézlek kigyúló szempillámmal.
Vakok látnak úgy, ahogy én nézlek.
A föld az eget így betűzi.
Így tapogatják világtalan fények
csillagok borzongó betűit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lábnyomok
Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» Ifjú szerelem
Nem jobb gyönyörre kelni fel,
Mint űzni éjen...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
|
