|
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem szememmel, nézlek a számmal,
nézlek bőrömmel, kezemmel,
nézlek kigyúló szempillámmal.
Vakok látnak úgy, ahogy én nézlek.
A föld az eget így betűzi.
Így tapogatják világtalan fények
csillagok borzongó betűit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az ékszerek
Mezítlen volt s mert tudta, mit kívánok:
testén...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» Úgy tudlak Téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
|
